Magyarország 16-17 milliárd eurót, vagyis csaknem hatezer milliárd forintot szeretne lehívni a 750 milliárd eurós európai uniós helyreállítási alapból, az összeget részben a háztartási napelemek, illetve az energiatakarékos fűtési rendszerek támogatására fordítanánk – jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a XI. Szolár Konferencián.
A Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség online rendezvényén a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős szakpolitikus hozzátette, hogy már ezen a nyáron megjelenhet a várhatóan százmilliárd forintot meghaladó keretösszegű pályázat, ösztönzendő a komplex energetikai megoldások kialakítását.
Támogatást lehet majd igényelni például a tetőre helyezett, saját fogyasztásra termelő napelemes beruházásokra és elektromos (hőszivattyús) fűtési rendszerekre. Az államtitkár megjegyezte, hogy a támogatható termékek körébe bevonták a napelemes cseréptetőket is. A dotáció a tárca becslése szerint nagyjából nyolcvanezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járul hozzá.
Steiner Attila megerősítette, hogy a kormánynak továbbra is célja a magyarországi napelemes kapacitás hatezer megawattra növelése 2030-ig (a jelenlegi mintegy kétezerről), emellett az e-mobilitás terjedéséért további támogatások várhatók az elektromos járművek beszerzésére. Ezen belül 36 milliárd forint kormányzati forrást különítenek el a Zöldbusz programban az elektromos buszok vásárlására, és a következő években ötvenmilliárd forintot fordítanának erre a célra az uniós helyreállítási alapból.
Az időjárás-alapú villamosenergia-termeléshez kapcsolódó kihívásra, az áram hosszútávú tárolására Steiner Attila szerint részben a hidrogéngazdaság kiépítése adhat választ, ennek kidolgozása is folyamatban van, a támogatott pilot projektek előkészítés alatt állnak. A fejlesztések már csak a megcélzott napelemes kapacitás miatt is fontosak, hiszen minél több a hektikusan termelő megújuló forrás, annál nehezebb kiegyensúlyozni a villamosenergia-hálózatokat.
Az újabb napelemparkokat pedig a mezőgazdasági művelésből kivont területek helyett érdemesebb inkább barnamezős területekre telepíteni – ebben egyetért a tárca és a szabályozó hatóság. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese, Tóth Tamás hangsúlyozta: a villamoshálózati csatlakozással ellátott létesítmények, például a már használaton kívüli repülőterek, katonai létesítmények jó helyszínéül szolgálnak a nagyobb kapacitású napelemparkoknak.
A barnamezős fotovoltaikus beruházások előremozdítására a hivatal jogszabály-módosítási javaslatokat is benyújtott a tárcához.
