Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra ebben az évben. Amellett, hogy az új kerettantervek élményszerűbbé varázsolják az idegennyelv-órákat, a járvány lecsengése után pedig végre beindulhatnak a diákok külföldi nyelvkurzusai, a tervek szerint 2021-től évi másfél milliárd forintot fordít a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a kormány. Egy nagyszabású továbbképző program keretében a gyakorló nyelvtanároknak anyanyelvi területen biztosítanának szakmai fejlesztést.
A következő tíz esztendőre szóló köznevelési stratégia kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését. Az elvárás szükségszerű, mert hazánkban még mindig jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem tud, bár megjegyzendő, hogy a 2007-es állapothoz képest még ez is előrelépést jelent, akkor ugyanis honfitársaink háromnegyede vallott arról, hogy kizárólag magyarul ért.
A gyászos helyzet javítását a fiataloknál és a pedagógusoknál kezdik: ha nem lett volna pandémia, idén nyáron már elindult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja; a 9. és 11. évfolyamos középiskolások kétszer kéthetes külföldi kurzuson vehetnek részt az állam pénzén, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák az általuk elsőként tanult idegen nyelvet. A célországok között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel.
A vírushelyzet miatt a kormány kénytelen volt egy évvel elhalasztani a programot, de az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások.
Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos korábban úgy nyilatkozott: szeretnék, ha az érintett korosztályból mindenki élne a lehetőséggel, ezért a költségeket úgy tervezik, hogy az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, valamint a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is ad nekik.
A diákok mellett a pedagógusok nyelvi fejlesztése is cél, legalábbis ez derül ki a Nemzeti Pedagóguskar honlapján elérhető egyik szakmai anyagból. A szervezet idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amely szerint a gyakorló nyelvtanároknak is továbbképzést biztosítanának nyelvterületen.
– Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – fogalmazott Nikolics Noémi.
Hogy milyen programot is tervez a kormány a tanároknak, arról részleteket még nem tudni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az idegennyelv-oktatás korszerű infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése is folyamatban van.
– Az a célunk, hogy a tanulók az iskolában tudjanak elsajátítani legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten, és ne legyen szükség magánórákra járni – tette hozzá Rétvári Bence, aki felidézte, hogy 2018 óta már minden 35 év alatti fiatalnak ingyenes egy nyelvvizsga megszerzése.
Mint emlékezetes, 2019-ben nagy port kavart, hogy a kormány a középfokú nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelménnyé kívánta tenni. A szigorítást végül a szakmai szervezetek javaslatára az utolsó pillanatban eltörölték. Abban ugyan nem volt vita, hogy a lépés a minőség irányába hat, ám mivel a felvételizők durván fele nyelvvizsga nélkül vág neki a továbbtanulásnak, túl sokan estek volna ki a rostán, és bizonyos képzési területek – többek közt az amúgy is folyamatos emberhiánnyal küzdő pedagógusképzések – teljesen ellehetetlenültek volna.
Tavaly egyébként országosan csaknem 85 ezer nyelvvizsgát tettek le (a próbálkozások hetven százaléka volt sikeres), az éves átlag egyébként százhúszezer körül szokott mozogni, a járvány miatt azonban érthetően visszaesett a jelentkezők száma.
Szakmai konszenzus van a tekintetben, hogy a köznevelésnek magasabb nyelvi szintre kell eljuttatnia a diákokat, ehhez pedig az alsóbb szinteken kezdeni a reformot. A 2020 szeptemberétől hatályos, módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) megteremti ennek kereteit, olyan újfajta megközelítést alkalmazva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz.
– A NAT-ban egy sor pozitív elem jelenik meg, amelyek modern szemléletű, kommunikatív nyelvtanulási modellre utalnak – véleményezte a szabályozást a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint üdvözlendő, hogy a nyelvtanulás kezdeti szakaszában nem elvárásközpontú, hanem élményalapú, játékos, szóbeliségre fókuszáló oktatást irányoz elő a szabályozás, ami nem mellesleg külön hangsúlyozza a gyermekbarát, vizuális elemekben gazdag tanulási környezetet is.
A NAT megújításával párhuzamosan felülvizsgálták a tankönyvjegyzéket is. Nikolics Noémi említett beszámolója ezzel kapcsolatban arra is rámutat: nőtt a nyelvtanárok szabadsága, miután a szakmai párbeszéd hatására az idegen nyelvi tankönyvekre már nem vonatkozik az a korlátozás, hogy kerettantervenként csak két-két tankönyv közül lehet választani.
Forrás: Magyar Nemzet