A 2021. január elsejétől megvásárolt, 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre a továbbiakban is egy, a 100 ezer forintnál drágábbakra azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthetjük majd jótállási igényünket.
Ha a meghibásodott termékeket legfeljebb háromszor lehet javítani, ha ezután is fenáll a probléma a vevő kérheti a termék cseréjét vagy annak áránakvisszafizetését. A rendelkezések egyértelműsítik, hogy a szavatossági, jótállási igények érvényesítése nem köthető az eredeti csomagolás meglétéhez.
2021. január 1-jétől a jótállási idő meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a vásárló a szervizelés miatt nem tudja használni készülékét. A jótállási idő csak azután folytatódik, hogy a vevőt értesítették a hiba kijavításáról, és a termék ismét működőképes.
Ha az első javításnál kiderül, hogy a termék nem javítható, vagy ha a jótállási idő alatt három javítás után újra elromlik, netán ha a vevő javítást kér, és ez 30 napon belül nem történik meg, akkor az eladó köteles kicserélni a terméket.
A jövő évtől a termék eladója elektronikus úton is átadhatja a jótállási jegyet, e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve. A vásárlónak azt legkésőbb a termék átvételét vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia. Az új lehetőség egyszerűsíti az adminisztrációt, csökkenti a cégek nyomtatási és anyagköltségeit, de alkalmazása nem kötelező. A jövőben az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet, ha a tartalma mindenben megfelel a vonatkozó előírásoknak.
Ha egy termék elromlik, elszakad, vagy bármilyen más hibája merül fel és a bolt a vásárlót okolja a termék meghibásodásáért, és erre hivatkozva nem vállalja a javítást, nem fizet vissza pénzt, akkor már érdemi szakvéleménnyel kell alátámasztania az elutasítást. Ehhez korábban elegendő alapot szolgáltatott egy pár mondatos szakvélemény, amelyben például az is szerepelhetett, hogy „a vásárló járáshibája miatt deformálódott a lábbeli” vagy „ismertetlen külső behatás miatt nem működik a mobiltelefon”. A visszautasításra a szakértő szélsőséges esetben azzal is okot adhatott, hogy a futballcipő nem rendeltetésszerű használatának minősítette, ha labdába rúgtak vele.
Az új szabály szerint a 2021. január 1-jétől megvásárolt termékek vitatott meghibásodása esetén érdemi információkat is tartalmazó szakvéleményt kell készíttetni. A kötelező tartalmi elemeket jogszabály írja elő. Fel kell tüntetni a megrendelő és az üzlet nevét és címét, a vásárlás napját, és a szakértőhöz érkező megrendelés idejét. Szerepeltetni kell benne a fogyasztó kifogásait, a panasz kereskedőhöz való bejelentésének időpontját, a vizsgált terméket, a vizsgálat módszereit és megállapításait indokolással. A szakértő további információkat is megoszthat a vizsgálat körülményeiről vagy a termék megfelelő használatáról.
A szakvélemény továbbra sem kötelező akkor, ha a kereskedő nem vitatja a fogyasztó igényét, például mert egyértelműen gyártási hibáról van szó. A jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első hat hónapja alatt a vállalkozásnak kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy a hiba nem gyári eredetű. A szakértői vélemény költségei alapesetben az eladót, a szavatossági idő második felében azonban a vevőt terhelik. A minőségi kifogásokkal kapcsolatos vitákban az azok megállapodásos rendezését segítő békéltető testületek is eredményesebben működhetnek közre, ha részletes szakvélemény áll rendelkezésünkre.
2021-től a fogyasztóvédelmi hatóság eljárás keretében vizsgálja, hogy a szakvélemény megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Az új rendelkezéseknek és alkalmazásuk következetes számonkérésének köszönhetően a vásárlók még hatékonyabban érvényesíthetik fogyasztói jogaikat.
A változtatások fenntarthatósági célokatat is szolgálnak, hiszen tartósabb termékek előállítására ösztönöz, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.
