A rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. A folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban.
2020 szeptemberében az eddigi második legkisebb jégkiterjedést mérték, októberre viszont már rekord alacsony volt a jégborítottság. Azt is írják, a nyarat követő visszafagyás teljesen más ütemben halad, mint korábban. A légköri helyzet, a sós víz beáramlása és a jégmentes vízfelszín melegedése miatt olyan folyamatok indultak el, amik még tovább lassítják a jég megjelenését.
Múlt héten a The Guardian írt arról, hogy a rendszeres időjárási mérések kezdete óta nem történt még olyan, hogy október vége felé ne indult volna el a jégképződés a szibériai Laptyev-tengeren. A területet az északi-sarkvidéki tengeri jég bölcsőjeként tartják számon. A térségben az óceáni vízhőmérséklet több mint 5 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot a rekordot döntő hőhullám, valamint az elmúlt téli tengeri jég szokatlanul korai olvadása miatt.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának szisztematikus csökkentése nélkül egyre nő a lehetősége annak, hogy a 21. század közepére elérkezik az első teljesen jégmentes nyár az Északi-sarkvidéken – nyilatkozta Zachary Labe, a Coloradói Állami Egyetem kutatója a brit lapnak.
A rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából – figyelmeztet most az OMSZ. A folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, a korábbi tapasztalatok alapján azonban azt írják a meteorológusok: ha az átlagnál tartósan 15-20 fokkal magasabb marad a sarkkörön túli levegő hőmérséklete, az gyengítheti a poláris futóáramlást, ez pedig többnyire extrémebb időjárási kilengésekhez, erőteljesebb hidegbetörésekhez és meleg periódusokhoz vezethet.
Forrás: greenfo
