David Meltzer, a Chicagói Egyetem professzora 489 betegen vizsgálta meg, hogy az alacsony D-vitamin szint milyen hatással van a COVID-19 vírusra. A vizsgálat arra jutott, hogy az alacsony D-vitamin szinttel bíró résztvevők között jelentősen, 1,77-szer nagyobb volt az esélye a koronavírus fertőzés megjelenésének.
Érdemes megemlíteni, az Illinois-i Northwestern Egyetem kutatói már az első hullám idején felfigyeltek erre az összefüggésre, nevezetesen arra, hogy a „napfényvitamin” érdemi módon csökkenti a vírusos légúti fertőzések előfordulását. Mindezek tükrében különösen fontos tudnunk, hogy pontosan mennyi D-vitamin bevitele az ajánlott számunkra, hiszen a téli hónapok közeledtével egyébként is fokozottan kell figyelnünk immunrendszerünk megerősítésére, aminek ez egy nyilvánvalóan fontos alappillére lehet.
Meglepő, de az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet hivatalosan még mindig csak napi 200 nemzetközi egység (5 mg) D-vitamin bevitelét javasolja, holott már nyolc esztendővel ezelőtt megszületett egy szakmai ajánlás ennek drasztikus emelésére. Az 5 mikrogramm nemzetközi viszonylatban is csekély értéknek tekinthető, az Amerikai Endokrinológiai Társasága ennek többszörösét javasolja, az angliai közegészségügyi hatóság (Public Health England, PHE) is a hazai érték kétszeresét (5 mikrogramm helyett 10 mg) tekinti ideálisnak.
Ennek tudható be, hogy bár az OGYÉI referenciája szerint 200 NE D-vitamin bevitelével már fedezni tudjuk a napi szükséglet 100%-át, a gyakorlatban inkább ennek tízszeresével közelítjük meg az optimális szintet. Ne ijedjünk meg tehát attól, ha egy D-vitamin tabletta dobozán a következőt látjuk: „1100% RDA” (ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia érték), hiszen mindez csak ahhoz köthető, hogy a hazai ajánlás még mindig a sok évtizedes, mára már erősen idejétmúlt normát követi!
A szervezetünk számára szükséges mennyiséghez képest az élelmiszereinkben elenyésző a D-vitamin-tartalom (kivéve a halmáj olajakat, amik viszont nem feltétlenül jelennek meg sűrűn a magyar konyhákban), így tehát étkezéssel nem tudjuk fedezni a D-vitamin-szükségletünket. A D-vitamin-szintézisért elsősorban az UVB sugárzás a felelős, amennyiben a szolárium lámpa megfelelő, UVA tartományba eső sugarakat bocsát ki, tehát elenyésző az UVB sugárzás – ebből kifolyólag ez a módszer sem alkalmas a vitaminpótlásra. A megfelelő vitaminellátottság feltétele a szabadlevegőn, napfényen való tartózkodás naponta minimum 15-30 percig (évszaktól függően), illetve jó megoldás lehet még az étrend-kiegészítővel történő vitaminpótlás is.
A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin szintnél gyakoribbak az egyes autoimmun betegségek és a fertőzések is.
