Csakis egészséges mértékben eszközhasználó gyerekből válhat okosan és mértékkel eszközhasználó felnőtt. Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerekét. Sőt. Az alábbiakban Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember írását olvashatják, mely a wmn.hu oldalán jelent meg.
Felnőttként egyre többen kísérleteznek azzal, hogyan tudják lekapcsolni magukról az internetet és a különböző digitális eszközöket. Irigyeljük azokat, akik megtehetik ezt, legalább egy időre. De vajon a gyerekeknek is szükségük van-e arra, hogy „kikapcsoljanak”? A kérdés beugratós. Igazából az első huszonnégy hónapban minden gyereknek teljes „digitális némaságban” kellene élnie – legalábbis az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének ajánlása szerint, aminél nagyon komoly figyelmet fordítanak erre a területre.
Az első huszonnégy hónapot követő években pedig jelentős korlátok között és erős szülői támogatás mellett lehetne csak használni minden képernyős eszközt, hogy aztán később, amikor a saját eszközhasználat is felmerül, akkor a gyerek tudja és értse, mit jelent a virtuális világ, a digitális lábnyom, az online személyiség, és jól használhassa azokat a végtelen lehetőségeket, amiket az internet nyújt.
De mit is jelent a „digitális némaság” gyerekkorban?
- Nem lenne szabad a két év alatti gyerekeknek semmilyen képernyős, digitális eszközzel találkozniuk. Sem etetésnél, sem alvás előtt, sem akkor, ha unatkoznak, vagy ha a szülő azt érzi, hogy máshogy nem tudja lekötni a figyelmét. Totális. Digitális. Megvonás mellett kellene a gyerekeknek az életük első huszonnégy hónapját tölteniük.
- Vannak olyan tevékenységek, amelyeknek digitáliseszköz-mentesnek kellene lenniük a gyerekkorban. Az étkezések, és az alvást megelőző órák mindenképpen idetartoznak. Ilyenkor fontos, hogy nemcsak a gyerek, de a felnőttek, szülők is félretegyék a telefonokat és laptopokat, kikapcsolják a háttérben duruzsoló tévét.
- A játék akkor a leghasznosabb, és akkor jelenti a legtöbbet a gyereknek, ha szabad, mindenféle külső irányítástól mentes, a saját fantáziáját használó játékot játszhat. A videónézés a YouTube-on, vagy a tévén a gyerekcsatorna, esetleg a telefonon a színezős játék nem számít ilyennek. Fontos, hogy a gyermekkorban mindig legyen olyan játékidő, ami mentes a képernyőhasználattól. És hogy ez legyen többségben.
- Végül pedig, mivel a gyerekek utánzással és mintakövetéssel tanulják az életet, nagyon fontos, hogy a szülők saját eszközhasználata is felelős legyen, tehát olyan, amivel jó példát mutatnak a kisgyereküknek.
Ha nem akarod, hogy kamaszként telefonnal a kezében járjon vécére, ha szeretnéd elkerülni, hogy a laptopjával aludjon el, ha azt akarod, hogy beszélgessen veled vacsora közben, és ne a tévét bámulja, te se tedd ezeket akkor, amikor ő még kicsi.
Hogy lehet megvalósítani a digitális detoxikálást gyerekkorban?
- Számold össze, hogy a gyereked mennyi időt tölt képernyő előtt (tévé, laptop, mobiltelefon, táblagép), és azt az időt is add hozzá, amikor te használod ezeket az eszközöket, de a gyereked veled van, és lát téged, vagy melletted ül, és látja ugyanazt a képernyőt, amit te is. Ha ez az időtartam kettő–öt éves gyerek esetén meghaladja a napi egy, öt–nyolc éves gyereknél a napi két órát, akkor a gyerekednek szüksége van detoxikálásra.
- A detoxikálást napi szinten kell csinálni, aminek az a célja, hogy egy napon belül egyensúlyba kerüljenek az online vagy képernyő előtt töltött és offline idők. Ezt úgy érheted el, ha szülőként tudatosan beemelsz a napi programba olyan elemeket, amikor vállaltan nincs jelen digitális eszköz (közös kutyasétáltatás, sport, séta vagy közös főzés stb.).
- Alakítsatok ki olyan tereket az otthonotokban, amelyek technikaieszköz-mentesek. Ilyen lehet az ebédlő, a háló- vagy a fürdőszoba.
Érdemes a töltőt is kihozni a gyerekszobából, és persze itt is fontos, hogy ezeket a detoxikáló tereket te is úgy használd, hogy ott nincs nálad a kütyüd.
