Bonyár Judit előadóművész kapta az idén a Heves Város Önkormányzata által alapított Wágner Betty-díjat.
Zártkörű program keretében, harmadik alkalommal került átadásra a Wágner Betty-díj, melyet 2020-ban Bonyár Judit, a nemzetközi színpadokat megjárt énekművész, csellista és zeneszerző, a NeoFolk együttes és számtalan színház tagja vehette át Sveiczer Sándor polgármestertől és Balla Ildikótól, a zene világnapja alkalmából.
Aki egyszer hallotta, biztosan nem felejti Bonyár Judit különös színezetű, borzongató hangját és játékát, közvetítsen népzenei ihletettségű dalokat, Weöres Sándor feldolgozott verseit, vagy bújjon a híres francia sanzonénekesnő bőrébe.
És még csak nem is saját óhajként, nem is szülői rábeszélésre kezdte a törékeny, szőke pici lány a zeneiskolai képzést, hanem egy – szintén “körzetis” – barátnő meggyőző érvelésének hatására. Noha a barátnő később abbahagyta zenei tanulmányait, Juditnak akkor már nem kellett egyéb ösztönzés, tudta, hogy ő ezen a pályán képzeli el az életét. A hevesi gyökerekkel rendelkező énekes, zeneszerző és zenész hosszú utat bejárva, szülővárosának közelében, Jászszentandráson telepedett le családjával.
Bonyár Judit, énekes, zenész, zeneszerző Hevesen született, pedagógus szülők második gyermekeként. Nyolc éves korában kezdte zenei tanulmányait a hevesi Zeneiskolában, Kis József gordonkatanár tanítványaként.
Első zenei sikerét ötödikesként egy megyei vonósversenyen elért második helyezéssel, illetve a szolnoki országos gordonkaversenyen való szerepléssel érte el.
Szolfézs tantárgyból Wagner Erzsébet tanárnőnél tanult a középiskolai felvételi előtt. Judit elmondása szerint magánemberként jó kapcsolatot ápoltak, de a tanulásban szigor és következetesség jellemezte tanár-diák viszonyukat.
”Megküzdöttünk egymással, mert számomra nehézséget jelentett az elmélet, száraznak éreztem, unalmasnak, de Betty érdekessé tudta tenni, ugyanakkor követelt és hajszolt is.”
Középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti szakközépiskolában végezte el gordonka szakon.
1992-ben ének-zene, karvezetés szakra jelentkezett Pécsre, a Janus Pannonius Tudomány Egyetemre. A főiskolai évek után érdeklődése a népzene és orientális zenék felé fordult. A különböző népek – kárpát-medence, balkán, közel és távol-kelet – zenéinek szeretete új lendületet adott sajátos stílusa kialakításában. Ekkora már az éneklés kerül előtérbe, ám a gordonka széles spektruma adta lehetőségek miatt nemcsak szólisztikus, hanem kísérő funkciót is biztosított számára, így muzikalitásában egységgé forrta ki magát a hangszerrel való együtt éneklés.
Régi álom vált valóra, amikor 2005-ben létrejön saját ötletéből írt, Edith Piaf életéről szóló zenés színmű ”Piaf két arca” címmel, melyet négy évig játszottak telt házzal a pécsi Harmadik Színházban. A darab sikere tovább ösztönözte saját önálló, ”Kis veréb” című sanzonestjének elkészítésére.
A Tv2 Megasztár televíziós tehetségkutató műsorában is feltűnt, különdíjasként énekelt a budapesti Arénában a döntő gálaműsorban.
Előadóként az elmúlt években Európa számos országába kapott meghívást zenekarával, a NeoFolkkal. 2017-ben készítette el az Énekek Éneke című első önálló albumát, melyben versbe szedve énekelhetővé tette az Ószövetség egyik legszebb könyvét.
Férje, Hűvösvölgyi Péter autodidakta zenész, különleges pengetős hangszerek virtuóz megszólaltatója, állandó alkotótársa, akivel számos színházi és táncszínházi darab zenéjét írták. Dolgoztak a Soproni Petőfi Színházban, gyermek és felnőtt darabban egyaránt, a pécsi Harmadik Színházban, nemrégiben az egri Gárdonyi Géza Színházban két több felvonásos nagy-színpadi darab zenéjét is ők szerezték. Jelenleg hetedik közös lemezükön dolgoznak.
Immár 4 éve játsszák a Kossuth-díjas Hűvösvölgyi Ildikó színművésszel közös Weöres Sándor verseiből összeállított zenés estjüket országszerte.
Két felnőtt fiúgyermeke: Ádám és Márton.
FOTÓ: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
