Idén a XXII. Országos Szőttespályázathoz kapcsolódóan a X. Nemzetközi Szőtteskonferenciára is várta Heves városa a szakma kiválóságait és az inspirálódni vágyó fiatal alkotókat. A háromnapos program rendhagyó megnyitóján azokat a pályázókat köszöntötték, akik alkotásaikkal, tárgyi örökségünk újratervezésével segítik tárgyalkotó népművészetünk megélését, fejlődését. A X. Nemzetközi Szőtteskonferenciára érkezett szakemberek pedig a szőttes szakág aktuális kérdéseit vitatták meg az elmúlt napokban. A rendhagyó módon szervezett és lebonyolított konferenciát Szabó Zsolt országgyűlési képviselő nyitotta meg.
Az Országos Szőttespályázatot a Hagyományok Háza Heves Város Önkormányzatával és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezettel közösen hirdette meg, amely zsűrizésének és kiállításának, valamint a hozzákapcsolódó konferenciának október 2-4-ig Heves Város Művelődési Központja adott helyet.
1993-ban – Dr. Hofer Tamás és Dr. Flórián Mária néprajzkutatók segítségével szervezte meg a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet az első konferenciát. A 2007-ben megalakult Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány átvette és folytatja a tudásmegosztás egyik kiemelt fórumának szervezését.
„Tiszteljük és alázattal szolgáljuk nemzetünk ügyét a Kárpát-medencében és ez különösen igaz itt Heves városában, ahol is első tiszteletünk a Háziipari Szövetkezeté, ahol nagyon szép dolgokat, a hagyományainkat megtartó szőtteseket készítenek. Külön tisztelet illeti azokat, akik ebben az ügyben összetartanak és együtt dolgoznak. Tisztelet illeti a természetet, mert valljuk be, hogy – bár el tudunk képzelni bármilyen formát, bármilyen színt, de – azokat a színeket, a mintákat, amelyeket a természet alkotott, emberi agy, emberi gondolat nem tudja felérni. A gondolataink, a szívünk és kimondott szavaink mindig azt a célt szolgálják, hogy alázattal legyünk a természet és a természetes anyagok iránt, amiből a kiállításon látható anyagok is készülnek.
Nekem ilyenkor mindig eszembe jut egy kézdivásárhelyi kiállítás. Aki ezt a tárlatot megtekintette már, az tisztában van nemzetünk értékeivel. Még a 70-es években kiírtak egy versenyt, Románia területén lehetett pályázni olyan babákkal, melyekre a helyi hagyományoknak megfelelő ruhákat adtak. Több mint 3000 baba érkezett. Ebből kétszáz kivételével mind magyar baba volt. Magyar és székely baba. Ez is mutatja, mennyire büszkék lehetünk szőtteseinkre, ruháinkra, hagyományainkra, hogy mekkora érték halmozódott föl. Örülök neki, hogy élő hagyomány teremtődik. Azok a nemzeti parkok, amelyek konzerválják a látnivalókat és nem engedik a térséget az emberekkel együtt élni és fejlődni, mind bezárnak. Nagyon fontos, hogy adjuk át a fiataloknak az értékeket, hogy legyen következő nemzedék, aki átveszi ennek a művelését. Azt kívánom, hogy a hagyományok, a szőttesek, a ruhák, az anyagok és a színek öröklődjenek tovább és tudjunk élő népművészetet teremteni” – hangsúlyozta Szabó Zsolt megnyitójában.
A megnyitó ünnepséget követően kezdődött a X. Nemzetközi Szőtteskonferencia, melynek mottója: „Tiszta forrásból – újratervezett népművészeti textíliák” . A szakma szépségeit, nehézségeit és lehetőségeit is bemutató rendezvényen több országos szinten elismert szakember tartott előadást.
Pénteken délután Landgráf Katalin textilművész, a zsűri elnöke értékelte a benyújtott pályaműveket, majd szakmai körönként – gyapjú szőttesek, vászonszőttes lakástextíliák és vászonszőttes viseletek, a viseletek formavilága – csoportfoglalkozásokra került sor, valamint a résztvevők rendhagyó tárlatvezetéssel tekinthették meg a kiállítást.
Báder Miklósné a HÉMA kuratóriumának elnöke Visszatekintés–közös útkeresés a szőttes szakág tovább-éléséért címmel tartott előadást.
Szombaton a konferencia résztvevői a tervezési folyamatokról hallhattak ismertetőket. A “Hétköznapi és ünnepi terítékek Landgráf Katalin és Fodorné László Mária textíliái között” című előadásában Landgráf Katalin textilművész kalauzolta az érdeklődőket.
Komjáthi Tamásné iparművész “Népművészet – iparművészet? Megújítási folyamat a paraszti szövés ismeretében” címmel tartott előadást, míg a hagyományos szövött anyagú viseleteket Kissné Portik Irén néprajzkutató mutatta be.
Pataki Miklósné a Népművészet Mestere a hevesi alkotók által tervezett szövött anyagú ruhákról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, Szűcs Edit jelmeztervező pedig arról beszélt, hogy a hagyomány akkor él tovább, ha üzenetét a kortársainknak is közvetítjük.
“Formák és színek energiái: tárgyaink titkos hatása” címmel Trom Kata a tér-lélek-tan megalkotója tartott online bemutatót, Kósa Klára kerámiaművésztől pedig azt tudhatták meg, hogyan érvényesülnek a népművészeti textíliák környezetünkben.
A Bodrogköz hagyományos szőtteskultúráját a Cigándon alkalmazott motívumok segítségével Viszoczky Ilona néprajzkutató mutatta be. Devecz Zsuzsa projektvezető a hetési szőttes átörökítésében felmerülő igényekről és módszertani lehetőségekről beszélt.
A délután folyamán az előadásokat kerekasztal beszélgetések és csoportfoglalkozások is követték. A ruhatervezés gyakorlatot Molnár-Madarász Melinda, a kötéstant pedig Landgráf Katalin és Lőrincz Etel vezették. A hagyományos szőttesek újratervezésében Komjáthi Ágnes és Vermes Lajosné segítettek.
A konferencia zárónapja tudásátadással kezdődött. A Mester személyiségének szerepét Kamocsay Judit filmje mutatta be.
A későbbiekben formális és informális képzési lehetőségekről is hallhattak a résztvevők tájékoztatást. A szőttes szakágban elérhető iskolarendszerű és OKJ-s szervezett képzésekről Debreczeni János a Népművészet Mestere beszélt, Harmati Hedvig, a MOME tanszékvezetője Szövés az egyetemen címmel tartott előadást.
Molnár Mária gyógypedagógus, mérnöktanár a kéziszövés, mint kreatív alkotó tevékenység képességfejlesztő hatását ismertette, Vidiné Kis Anikó, a Mátraderecskei Népművészeti Ház és Információs Központ vezetője pedig a szakkörök szakmai és közösségformáló erejét emelte ki.
A rendezvényt a HÉMA, Heves Város Közalapítványa, a Hevesi Kulturális Központ, az Agrárminisztérium és a Csillagvirág Népművészeti Egyesület támogatta.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor