Közel egymilliárd forint támogatást nyerhettek idén a hungarikum-pályázatokon résztvevők, miután a kormány az eredeti kerethez 800 millió forint többletforrást biztosított – mondta el az agrárminiszter. Nagy István sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az idei hungarikum-pályázat támogatási keretösszegét 230 millió forintról 750 millió forinttal emelték, így 980 millió forintot oszthattak ki, további 50 millió forintot pedig egyedi támogatásokra fordítanak. A többletforrásnak köszönhetően a befogadott és formailag megfelelt 425 pályázatból 360 kapott támogatást, többek között civil szervezetek, önkormányzatok, közművelődési intézmények, egyházi jogi személyek, külhoni szervezetek.
Úgy fogalmazott: hungarikumaink és nemzeti értékeink olyan eszmei és erkölcsi hátteret jelentenek, amelyek összekötnek bennünket, bárhol is legyünk a világban. “Megalapozzák nemzeti öntudatunkat, hagyománytisztelő és hagyományszerető létünket, hozzájárulnak történelmi emlékezetünkhöz” – közölte.
Elmondta, amióta nyolc éve hatályba lépett az erről szóló törvény, folyamatos a hungarikumok, nemzeti értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása. Az értékgyűjtésnek köszönhetően immár 75 hungarikumot és 175 kiemelkedő nemzeti értéket, továbbá több mint tízezer nemzeti értéket tartanak nyilván, a külhoni nemzetrészek értéktáraiban pedig 360 érték található.
Nagy István kifejtette: 2013 júliusa és 2019 decembere közötti időszakban a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt nyolc nyílt és egy meghívásos pályázaton közel 1,8 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére és megőrzésére. Ennek eredményeként több mint ezer nyertes magyarországi, illetve határon túli magyar pályázónak biztosítottak forrást terveik megvalósításához.
Az évről évre emelkedő támogatási igényt mutatja, hogy az elmúlt években a pályázati felület – a rendelkezésre álló keretösszeg duplájánál – alig néhány óra alatt lezárt, idén pedig a nyitás utáni egy percben már egymilliárd forint támogatási igény érkezett be.
A most megítélt többletforrást a kormány a következő években is beépíti a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel a nemzeti identitást és összetartozást erősítő rendezvények, kiadványok, marketingtevékenységek megvalósulásához, a belföldi turizmust, a turisztikai attrakciók erősítését, ezáltal a gazdaság újraindítását, fejlesztését segítve – ismertette a miniszter.
Hungarikumokként nem csupán a kiváló magyar élelmiszerekre hívják fel a figyelmet, hanem a világörökségi helyszínekre, vagy a kedvenceinkre, mint a puli, a kuvasz, a szőregi rózsatő.
“Úgy erősíthetjük meg a magyar gazdaságot, ha felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket magyar emberek hoztak létre”. Az értékmentéskor és az értékőrzéskor azonban nem arról van szó, hogy “milyen volt egykor a magyar, hanem hogy hagyományait megélve milyen most, és milyen lehetne” – fogalmazott V. Németh Zsolt, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos.
Az idén a divatra, mint hagyományra is kiírtak pályázatot, mert az egykori viseletekre nem úgy kell tekinteni, mint régi korok termékére, amelyeknek múzeumokban van a helye. Idén 37 pályázó összesen 15 millió forintot nyert, hogy bemutathassa, miként jelenik meg ma az egykori formavilág, díszítmény vagy nyersanyag, s mindezeket jövőre a Budai Várban, a Mesterségek ünnepén láthatja a közönség.
Forrás: MTI
