A vállalkozások döntő többsége várhatóan a második járványhullám alatt is fenntartja működését. A biztonságos munkavégzés fenntartásához a nagy cégek már rendelkeznek olyan protokollokkal, amelyek minimálisra csökkentik a fertőzést, de a kisvállalkozások is kialakították a működés fenntartásához szükséges rendet, amelyhez útmutatás is kapnak. A képviseletek nélkülözhetetlennek tartják a korábban igényelhető munkahelyvédelmi támogatások fenntartását, akár új konstrukció keretében.
Nem hosszabbította meg a kormány a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylési határidejét, a részmunkaidős foglalkoztatáshoz köthető állami segítséget és a kutató-fejlesztőknek járó külön bértámogatást szeptember 1-től már nem kérhetik a vállalkozások.
Azoknak a munkaadóknak, akik augusztus 31-ig benyújtották kérelmüket, az év végéig folyósítja az állam a járvány miatt tavasszal bevezetett bérkiegészítést.
A kormány álláspontja szerint a Kurzarbeitként is ismert bértámogatásra már nincs szükség, ám a munkahelyteremtést segítő állami programok megmaradnak. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartják az állami segítségnyújtás fenntartását.
A szociális partnerek arra is nyitottak, hogy a munkahelyek megtartását segítő intézkedéseket célzottabban, akár más formában juttassák el az érintettekhez. Abban is egyetértenek, ha nem lesz további támogatás, arra sok vállalkozás már leépítéssel reagálhat.
– A munkahelyek megvédése érdekében elkerülhetetlen, hogy továbbra is élhessenek olyan állami támogatásokkal a nehéz helyzetbe került vállalkozások, amelyek segítségével megtartják az alkalmazottakat. Úgy tűnik, a gazdaság visszapattanása több időt vesz igénybe, ráadásul várhatóan a járvány második hullámát sem kerüljük el, így sok vállalkozás talpon maradásához, és a leépítések elkerüléséhez nélkülözhetetlen az állami támogatás fenntartása – fogalmazott Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megkeresésünkre kiemelte: a képviseletek nyitottak rá, hogy a munkahelyvédelmi támogatások meghosszabbításával egyben felülvizsgálják, finomhangolják a rendszert, de a segítségre mindenképp szükség van. Perlusz László azt is hangsúlyozta, óvatos optimizmus jellemzi továbbra is a vállalati szférát, a tavaszihoz hasonló leállásokra nem kell számítani. Emellett az otthoni munkavégzés új szabályozása is hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet.
A vállalkozások túlnyomó többsége felkészült a járvány második hullámára – emelte ki a VOSZ főtitkára. Sok vállalkozás a tavaszi kényszerszünet után egyrészt nem teheti meg, hogy ismét szüneteltesse működését, másrészt nem is indokolt a leállás. Ennek oka, hogy a kisvállalkozások is kialakították azt a működést, amellyel minimálisra korlátozzák az esetleges fertőzés kockázatát.
Ebben a várhatóan kormányzati, kamarák és munkaadói szervezetek bevonásával készített vállalati fehér könyv is segít, amelyben konkrét példákkal, pontos iránymutatásokkal látják el a cégeket a a fertőzés elkerüléséhez szükséges munkahelyi körülmények kialakításában. A nagyvállalatoknak pedig saját, akár nemzetközileg is alkalmazott iránymutatásokat kell betartaniuk.
A szakszervezetek is úgy látják, szükséges a munkahelyvédelmi támogatások megtartása, esetleg a korábbiak helyett új intézkedések bevezetése. Az állami segítségnyújtás több mint 225 ezer munkahely megvédéséhez járult hozzá, ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatásról a tapasztalatok szerint sok alkalmazottat már újra teljes munkaidőben alkalmaznak. A kormány szerint ebben a formában nincs szükség a Kurzarbeitre.
