Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés pénteken. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a módosítások mind a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását szolgálják. Ilyen többek között a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata szabályainak módosítása is, amellyel a bújtatott munkaviszonyt akarják kiszűrni.
A vállalkozások adminisztrációs terhei több ponton is csökkentek. “Megszabadítottuk a hazai gazdasági szereplőket az egyik legbonyolultabb feladatuktól, a feltöltési kötelezettségtől. Tavaly már nem kellett feltölteni a társasági adót, idén pedig – a tegnap elfogadott módosítás nyomán – a helyi iparűzési adóban is megszűnik a kötelezettség. Így a cégek öt hónappal tovább gazdálkodhatnak 80-85 milliárd forinttal, és decemberben elegendő lesz csupán az ügyfelek kiszolgálására koncentrálniuk” – fogalmazott az államtitkár.
A lényeges könnyebbségek között említette meg azt is, hogy az egyéni vállalkozók a fejlesztési tartalék összegét
az eddigi ötven százalék helyett a nyereség teljes összegéig leírhatják. Emellett nagyjából 150 ezer vállalkozásnak hoz jelentős adminisztrációs tehercsökkentést, hogy jövőre az elektronikus közúti áruforgalmat ellenőrző rendszerben, az úgynevezett ekáerben már csak a kockázatos termékek szállítása esetén kell bejelentést tenni.
Változnak a kata szabályai
Még többeket érinthet a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata szabályainak módosítása, amelynek lényege, hogy extra, negyvenszázalékos adót kell fizetni, ha a katás vállalkozó egy üzletfelének hárommillió forintnál nagyobb összeget számláz ki egy évben.
“A rendelkezések a munkahelyek megvédését és újabbak létrejöttét is segítik, hiszen jelenleg a tisztességes szereplők nem képesek felvenni a versenyt azokkal a nagyobb cégekkel, amelyek munkajogviszony helyett katásként foglalkoztatják dolgozóikat” – mondta Tállai András. Hozzátette, hogy a módosítás nyomán “negyvenmilliárdos pluszbevétel érkezhet jövőre, a tisztességesen működő vállalkozások ugyanakkor még többet nyerhetnek”.
Bizonyos változtatások a magánszemélyeket is érintik. “Az Európai Unióban a magyar társadalombiztosítás kéri el az egyik legkisebb összeget azért, hogy az adófizetők hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez, de az nem fair, hogy a fizető tagok finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is. Ezért fogadta el tavaly a törvényhozás az új, igazságosabb társadalombiztosítási szabályokat” – hangoztatta Tállai András, hozzátéve: a parlament most “elvégezte e szabályrendszer finomhangolását”. Ennek nyomán a korábbi három helyett hat hónapjuk lesz a késedelembe esőknek a hiányzó összegek rendezésére. Másrészt senki nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből
csak azért, mert nincs érvényes belföldi lakcíme. Az állam továbbá adómentességgel támogatja, ha más (például az előző munkáltató vagy az önkormányzat) megfizeti az érintett helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
