Szokatlanul sok jogszabály változott 2020. július elsejével. Szerdától tényleg mindent látni fog az adóhivatal, a szochó újabb két százalékponttal csökkent, hatályba lépett a potyautastörvény, változik a nyugdíjasok élete és ismét fizetni kell a parkolásért.
A gazdálkodók ezzel kapcsolatos tájékozottsága korántsem teljeskörű, emellett a koronavírus-járvány miatt sok vállalkozás a túlélésért küzd. Az adóhatóság ezt felismerve, szeptember 30-ig nem bírságolja a mulasztást, ha a július 1-jétől újonnan kötelezettek még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az online számla rendszerben, ami sok tízezer kisvállalkozó számára jelenthet segítséget.
Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint 2020. július 1-jétől, szerdától változnak a számla kötelező tartalmi elemeire vonatkozó előírások. Így valamennyi, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett partner belföldi adószámának első nyolc számjegyét. Ha ez lemarad, a kibocsátó nem szabályszerűen állítja ki a számlát, ami akár bírság kiszabásához is vezethet. Emellett csökken a számlakibocsátásra nyitva álló “észszerű idő” is, az eddigi 15 napról 8 napra.
A szociális hozzájárulási adó (szochó) szerdától újabb két százalékponttal, 15,5 százalékra csökken, a lépés több mint 300 ezer vállalkozást és mintegy 4 millió munkavállalót érint. A szocho csökkentésével az ekhózók is jól járnak, július 1-jétől 2 százalékponttal csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). Ez mintegy 40 ezer magánszemélyt érint. Ezzel párhuzamosan mintegy 300 ezer katásnak nő az ellátási alapja júliustól. Annak a kisadózónak, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, az ellátási alapja havi 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a 75 ezer forintot fizetőnek 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik.
Jobb lesz a nyugdíjasok élete
Szerdától több törvényváltozás is életbe lépett, amely a nyugdíjasokat érinti. Július 1-jétől kiterjesztették azt a szabályt a nem munkaviszonyban munkát végző nyugdíjasokra is, hogy csak a 15 százalékos szja-t vonják le a bérükből. Így a megbízási szerződéssel dolgozó nyugdíjasok, valamint a vállalkozó nyugdíjasok is mentesülnek az összesen 18,5 százaléknyi járuléklevonásoktól. Ennek az érdemi hatása első sorban az, hogy az így dolgozó idősek nettó keresete jelentősen nő.
A nyugdíjasok munkaerőpiaci bevonása így is lendületet kaphat: nemcsak az érintettek mentesülnek a munkavállalói járulékfizetésektől, de a foglalkoztató cégeknek sem kell a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást megfizetniük. Kormányzati adatok szerint több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik a szabályváltozás 14 százalékkal emeli júliustól a nettó fizetésüket. A kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.
Emellett mivel a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset járulékmentessé válik, a nyugdíj mellett szerzett kereset nem teremt alapot a nyugdíjnövelésre, és szolgálati időként sem vehető figyelembe.
Az éves keretösszeg a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozók számára okafogyottá válik, mivel a nyugdíj melletti munkavégzéssel bármely jogviszonyban szerzett kereset járulékmentes lesz. Ez a sokak szerint kezdettől fogva fölösleges és bonyolult korlátozó rendelkezés a nyugdíjtörvényben a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozó hölgyekre vonatkozott.
Július elsején lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény, amely módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét, egységesíti a járulékfizetési rendszert, módosítja a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját és új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be.
A nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék), és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) összeolvadásával egy egységes új járulék keletkezik, a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke 18,5 százalék marad, mint korábban.
Ezentúl azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább hathavi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást azonban továbbra sem lehet megtagadni.
A családok is jól járnak: a családi járulékkedvezményt eddig a munkaerő-piaci járulék után nem érvényesíthették, most viszont már a teljes, 18,5 százalékos tb-járulékból érvényesíthető a kedvezmény.
A jogszabály bevezeti a járulékfizetési minimumot is. Ez a minimálbér 30 százaléka lesz, azaz idén havi 48,3 ezer forint. Ha pedig valaki táppénzen van, vagy bármi más okból szünetel a biztosítása, akkor a járulékfizetési minimumot arányosítani kell, vagyis elosztani harminccal és megszorozni annyival, ahány naptári napon abban a hónapban volt biztosítási jogviszonya.
Július 1-től újra fizetős a parkolás országszerte. A koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet alatt a kormány április elejétől az egész országban ingyenessé tette – az indoklás szerint csökkenteni szerették volna a zsúfoltságot a tömegközlekedési eszközökön – a közterületi parkolást június 30-ig. A veszélyhelyzet megszűnt, így szerdától mindenütt visszatért a díjfizetési kötelezettség.
