A Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békediktátum századik évfordulóján Hevesen is megemlékezést tartottak, nagyszámú nézőközönség előtt.
Heves Város Önkormányzata méltó módon emlékezett a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Az emlékprogram a Nemzeti Összetartozás Napján június 4-én két helyszínen zajlott.
A program az országzászló cseréjével indult a Gyöngyösi úti körforgalomnál, majd a Trianon-emlékműnél rendezett városi megemlékezés kezdetén Nagy István kanonok közös imára kérte a jelenlévőket. Ezt követően Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Sveiczer Sándor polgármester mondott ünnepi beszédet. Az emlékműsorban Mészáros Ildikó nagytiszteletű református lelkész, Kovács Nóri népi énekművész és Kovács Sándor magyartanár közreműködött.
Szabó Zsolt országgyűlési képviselő emlékbeszédében kiemelte, a 100 esztendővel ezelőtti esemény nemzeti tragédia. – Bizton állíthatom, hogy nincs más nemzet, amely hasonló csonkolást túlélt volna, és kibírt volna. Ki kell tehát mondanunk a trianoni békediktátumot nyilvánvalóan nemzetünk halálos ítéletének szánták- tette hozzá
„100 évvel a trianoni halálos ítélet után, még mindig él a magyar, itt vagyunk, és Magyarország még mindig létezik. Nem csupán élünk, de kiszabadulva az ellenséges gyűrű szorításából Magyarország erősebb, mint bármikor az elmúlt 100 évben. Nemzetpolitikánkat új alapokra helyeztük, kapcsolataink élénkebbek lettek a határon túli nemzetiségekkel, segítjük egymást a mindennapok munkájában.
Nemzeti összetartozásunk jelenti Európa jövőjét és gyökereinket. Újra megkaptuk azt a történelmi esélyt, hogy a közép-európai népek saját nemzeti érdekeik alapján új szövetségi rendszert építhessenek ki. Így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyektől egyaránt megvédhetjük magunkat, megtarthatjuk függetlenségünket. Felvetődik a kérdés, hogyan voltunk képesek még a legreménytelenebb helyzetből is kiutat találni és felállni. A válasz mindössze egy rövid mondat, ami 100 éven keresztül generációról generációra segített bennünket: „Hiszek egy hazában!” Isten áldja, magyar nemzetünket Isten áldja országunkat!” – fogalmazott a képviselő.
Sveiczer Sándor beszédében rámutatott: “Nekünk, magyaroknak nem térkép, nem földrajzi táj, és főleg nem idegen hordák célpontja a haza jelentése. Mikor azt mondjuk, szülőföldem, akkor vezérlő csillagunkat a Szent koronát látjuk, és azt az emberfeletti erőt, mely bennünket, magyarokat mindig megmentett, és a vészkorszakok túléléséhez megújuló erővel táplált, hogy Isten által ránk ruházott küldetésünket véghezvigyük.
Mi itthon vagyunk, ez a mi hazánk és az is marad, amíg világ a világ! A 100. évforduló különösen meg kell, hogy erősítse hitünket!
Jöhet koronavírus, vagy bármi más veszély, nekünk meleg szívvel és hideg fejjel kell meghozni azokat a döntéseket, amik előre viszik nemzetünket, erősítik összetartásunkat, és összetartozásunkat. Ehhez kérem Isten áldását minden jelenlévőre, hogy a MAGYAR NEMZET és a Haza ügyeit szolgálhassuk és a ránk rótt feladatokat elvégezhessük a jövőben. Hiszen ahol akarat van, ott út is van!”
– Térjen és szálljon Isten áldása a mi földrajzilag és lelkileg szétszakadt, megcsonkított népünkre. Ezer éves hazánk testéről leszakított testvéreinknek, adjon az örökké való Istenünk erős lelket. Áldjon meg mindannyiunkat, iránta és nemzetünkhöz való hűséggel, hogy ezer veszély és kísértés között is megmaradjunk a Szent Úristen népének. Gyomláljon ki közülünk minden ellene való lázadást, és egymás közötti viszályt, és növelje meg a mi hitünket, egymás iránti szeretetünket! Adjon erőt a megfáradottaknak, és az erőtlen erejét újítsa meg. Az ő békessége töltse be valamennyiünket békességgel, itt a Hevesen lakókat, és a nagyvilágban szétszórt magyar testvéreinket. Ámen” – hangzott Mészáros Ildikó lelkész asszony áldása.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékünnepség végén, a koszorúzás után Kovács Nóri népi énekművész énekelte el a Szózatot és a Székely himnuszt.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor, Nádas Mátyás
