Heves és környéke rendkívüli természeti értékekkel rendelkezik, ezek közül a legjelentősebb a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi körzet. Magyarországon kb. 500.000 ha-ra tehető a természetközeli állapotban maradt gyepes terület, melynek jelentőségét az adja, hogy sok faj itt éri el elterjedési területének északi határát, s így a hazai társulásokban sajátosan keverednek a különböző elterjedési típusokhoz tartozó fajok.
A Hevesi Füves Puszták területén olyan, a folyószabályozások után kialakult másodlagos szikes puszták találhatók, amelyek számos Európa-szerte is ritka és veszélyeztetett madárfaj számára biztosítanak kedvező életfeltételeket. A terület egyik legjelentősebb természeti értéke az a túzokállomány, amely az egész világon veszélyeztetett az élőhelyeinek nagymértékű csökkenése miatt. E faj megőrzése érdekében feltétlenül fontos a természetes élőhelyi feltételek megtartása, javítása. Hasonló jelentőségű a térségben élő madarak közül a parlagi sas és a kerecsensólyom. Ezek kiváló táplálkozási lehetőséget találnak a hevesi síkon előforduló ürgetelepeken. Fontos madara a térségnek a színpompás szalakóta, amely Európa nyugati részén sajnos fokozatosan kipusztult. Jelentős még az ugartyúk, a kékvércse, a hamvas réti héja és a gyöngybagoly. A fészkelő fajok mellett nagy számban vonulnak erre ludak, récék, pari madarak és darvak is. A védett térség a tervek szerint tovább bővül a jövőben és változik a terüket használata is az itt élő növény- és állatvilág érdekeit még jobban szem előtt tartva.
A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében 1993-ban nyilvánították védetté, s a 2005-ben és a 2008-ban történt bővítése után nyerte el jelenlegi kiterjedését, mely 16.114 hektár. A tájvédelmi körzet a dél-hevesi régió 23, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy települését érinti és 15 területegységből tevődik össze:
- Pélyi szikesek(Pély, Jászivány és Tarnaszentmiklós települések határában)
- Hamvajárás (Nagy-fertő, Gulya-gyep, Garabont területrészekkel)
- Nagy-Hanyi-puszta (Dormánd és Erdőtelek között)
- Kis-Hanyi-puszta (Átány, Erdőtelek és Besenyőtelek községek határában)
- Csörsz-árok (Dormánd és Erdőtelek közötti szakasza)
- Lógó-part (Kerecsend község határában)
- Magas-határ (Tiszanána község határában)
- Poroszlói-szikesek
- Sarudi-tömb
- Hevesi-gyepek (érintkezve a Hanyi-ér egy szakaszával)
- Pusztafogacs (Tarnaméra, Erk és Boconád községek határában)
- Kétútköz
- Poroszlói gyepek
- Göbölyjárás (Nagyút, Kompolt és Tarnazsadány községek határában)
- Bene-terasz (Nagyút község határában)
Területe: 16.114 ha
A térség kultúrtörténetéről, földrajzáról, növény- és állatvilágáról a hevesi-fuves-pusztak-tajvedelmi-korzet oldalon olvashatnak bővebben.
A Hevestől 25 km-re található Tisza-tó egy mesterségesen létrehozott vízfelület, amely a Kiskörei vízlépcső kialakításával született meg. Az 1973-ban megkezdett duzzasztást eredetileg három lépcsőben tervezték megvalósítani, ám az időközben bekövetkezett gazdasági változások miatt az utolsó ütemet (melyben a tárolt vízmennyiséget megháromszorozták volna) elhagyták. Ennek is köszönhető, hogy így a tározón nagy sekély vízfelületek alakultak ki, olykor szigetekkel tagoltan. Ezek a feltételek kedveztek a gazdag állatvilág kialakulásának. A madarak fészkelő helyhez, gazdag élelemforráshoz jutottak itt.
A tározó vízfelülete északon természetvédelmi célokat, délen üdülést, vízi sportokat, a kettő között pedig ökoturisztikai célokat szolgál.
A madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, amelyet megközelíteni csak csónakkal lehet, de költési időszakban azt sem. A terület „peremvidékén” alacsony teljesítményű csónakmotorokkal túrákat is szerveznek, ám beljebb menni csak evezős hajónak szabad. A védelemnek köszönhetően mára itt egy európai viszonylatban egyedülálló madárvilág alakult itt ki. Számos madárfaj telepedett vissza, de a vonuló fajoknak is állomásává vált ez a terület. Az itt fellelhető madár fajok, például.: szürke gém, bakcsó, üstökösgém, a kis kócsag, kanalasgém, barna kánya, kerecsensólyom, nagy kócsag, kormorán.
