A Hevesi Települési Értéktár egyik nevezetessége Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész munkássága, akinek alkotói tevékenysége számos kiállítás mellett, elsősorban az állandóság igényével készült, közösségi térben elhelyezett monumentális alkotások révén vált közismertté. Életművében a királyok, uralkodók, hadvezérek emlékművei mellett a magyar kultúra és tudomány, és elsősorban a magyar irodalom kimagasló jelentőségű alkotóinak portrészobrai alkotnak fontos műegyüttest.
A Nemzet Művészének szobrai minden ízükben magyar alkotások. Népi ihletésű művei és történelmünket újraértelmező alkotásai alapján joggal nevezik őt az egyik legmagyarabb szobrásznak.
Köztéri szobraiból több is megtalálható a városban: Ünnep (Szociális Otthon), Asszony madárral, A II. világháború áldozatainak emlékműve (Hősök tere), Csikós Zoltán síremlék (Alsótemető), Feltámadás; Halottsiratás domborművek (Református temető, ravatalozó), Dr. Szegő Imre orvos (Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona)
Ünnep
Finta Sándor: Első világháborús emlékmű. – A Hősök terén található emlékművet 1923. október 14-én avatták fel. Létrehozására már 1919-ben lakossági gyűjtést szerveztek. A fehér márványból készült szobor katonaalak, teljes menetöltözetben. Alkotója harcolt az első világháborúban, majd háborús sebesüléséből való felgyógyulása után bízták meg Hatvan, Heves, Kecskemét és Pöstyén hősi emlékművének elkészítésével.
Talapzatának két oldalán oroszlánfejes vízköpők vannak. Oszloprészének felirata:
„HEVESI HŐSÖK EMLÉKÉRE
1914-1918
Tiroli hegyek közt, fagyos lengyel mezőkön
haltak hősi halált a hevesi róna hű fiai.
Magyar földünket áldd meg, szenteld termé
kennyé, oh Bőven kiontott drága fiatal vér.”
Az oszlop oldalainak tábláin a háborúban hősi halált halt katonák nevei láthatóak. Hátoldalára az 1938-1944 között hősi halált halt katonák neveit is odavésték.
A szobor és az emlékoszlop legutóbbi renoválása 2018 augusztusában történt meg. A szobor városképi jelentőségű, közel száz év óta hozzátartozik a település főterének arculatához.
Millenniumi és trianoni emlékoszlop – Az emlékoszlopot, mely szintén a Hősök terén található, a Millennium évében, 1896-ban létesítette Heves község képviselőtestülete.
Előlapjának felirata: A MILLENNIUM EMLÉKÉRE HEVES MEZŐVÁROS KÖZÖNSÉGE 1896
1933-ban az emlékmű új funkcióval, jelentéstartalommal bővült, a revíziós országzászló árbocának tartóoszlopa lett, melyet 1933. május 21-én avattak fel. Ekkor vésték oldallapjára az újabb feliratot, mely ma is olvasható:
Trianon 1920. június 4. Nem! Nem! Soha!
Néhány év múlva az országzászló elhelyezésére új építményt emeltek a Brieger vendéglő előtti útkereszteződésben. A régi emlékoszlop pedig az ekkoriban benépesülő Újtelepre került, új funkciójában egy feszület tartóoszlopa lett.
1996-ban az önkormányzat képviselőtestülete a millecentenáriumi megemlékezés részeként az emlékoszlopot visszaállította Heves főterére. Az oszlop tetejére új műalkotás, egy turulmadár került, melyet Szőnyi Endre szobrászművész készített. Az új emlékművet 1996. augusztus 20-án avatták fel.
A hányatott sorsú emlékoszlop eredeti funkciójába visszaállítva kifejezi a magyarság múltjának, egyben a helyi hagyományok tiszteletét és megbecsülését.
Szerelem Alfréd emlékoszlop – Szerelem Alfréd (1837-1894) Heves vármegyei képviselő érdeme, hogy a Hevesre bevezető megyei utat kikövezték, így ez az utca lett Heves első szilárd burkolatú útja. Hálából még a képviselő életében, 1889-ben Szerelem útnak nevezték el.
Az obeliszk formájú, homokkő emlékoszlopot halála után, 1894-ben emelték az utca elején, a Kaszinó épületének sarkán. A szocializmus évtizedei alatt eltávolították onnan, az utca végén, az akkorra már feltöltött ún. Nyitrai-tó szélén helyezték el.
1990 után került vissza eredeti helyére. 1998-ban az emlékoszlopot Heves Város Önkormányzata felújíttatta, melynek során az oszloptörzsön Kő Pál szobrászművész által készített bronz plasztikát helyeztek el Szerelem Alfréd személyére emlékezve.
Trischler Ferenc Szent István szobra – A városképi jelentőségű bronzszobor a róla elnevezett Szent István parkban áll, felavatására 2001. augusztus 20-án került sor, azóta környezetének harmonikus részévé vált.
Szent István klasszikusan formált szobra a művész életművének jellemző darabja. Pátosztól mentes, szimbólumai egyszerűek. A szobor-alak baljában kardot tart, melynek hegyét a földhöz támasztja.
Nepomuki Szent János szobra – Heves város legrégibb szabadtéri szobra a római katolikus templom mellett, annak északi oldalán áll. A 18. századi, barokk korban felvirágzó óriási Nepomuki Szent János-kultusz részeként, a védőszent tiszteletére létesítették. A hevesi szobrot 1768-ban állíttatták, melynek körülményeit egy későbbi, 1813-ban készült dokumentumban rögzítették.
A szobrot 1990-ben restaurálta Szabó Péter restaurátor-művésztanár, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezetője, majd védelem céljából a templomban helyezték el. Másolatot készített róla Szőnyi Endre szobrászművész, melyet a felújított talapzaton, eredeti helyén állítottak fel. Ünnepélyes felavatására 2000. augusztus 20-án került sor. Mind az eredeti, mind a másolatban készült szobor Heves számára jelentős helyi értéket képvisel.
Pelcz Balázs: Bóna István régészprofesszor emléktáblája – Az alkotás a Hősök terén, a Helytörténeti Gyűjtemény épületének tornácán található. Bóna István régészprofesszor Hevesen született 1930-ban, 2001-ben hunyt el. 2010. november 9-én tiszteletére emléknapot, régészkonferenciát tartottak a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben. Ez alkalomból készült az emléktábla. Alkotója Kő Pál szobrászművész tanítványa. A dombormű anyaga magas hőfokon égetett, fém-oxidokkal színezett kerámia.
Halassy Csilla: Hegedűs Béla múzeumalapító emléktáblája – Az alkotás a Hősök terén, a Helytörténeti Gyűjtemény épületének tornácán található. Hegedűs Béla 1905-ben Balassagyarmaton született, árva gyerekként került Hevesre nevelőszülőkhöz. Kosárfonó, majd kereskedő lett, de életének igazi értelmét a régiségek gyűjtése jelentette. Egész életében szenvedélyesen gyűjtötte Heves régészeti, történeti tárgyi és más dokumentációs emlékeit. Gyűjteményét Heves városra hagyta. 1981-ben bekövetkezett halála után került sor a mintegy 8400 darabból álló hagyatékának rendezésére, mely tárgykészlet a mai múzeumi gyűjtemény alapját képezi.
A bronz emléktábla ünnepélyes avatására 2009. november 9-én sor, a Múzeumi Kiállítóhely (ma Helytörténeti Gyűjtemény) megnyitásának 40 évfordulóján.
Tar István: Galambos lány – A haraszti mészkőből készült, 220 cm magas alkotást 1972-ben avatták fel az akkori MSZMP székháza előtt, mely ma a Városi Rendőrkapitányság épülete. Tar István műveit dinamikus, expresszív formálás jellemzi. Szakít az emberi alakra általában jellemző arány és tömegrendszerrel, a szimmetriával. A szobor közel ötven éve áll az eredeti helyén.
Janzer Frigyes: Dinnyés lány – A bronzból készült alkotást eredetileg 1986-ban, a Rákóczi Termelőszövetkezet udvarán állították fel majd 2013 szeptemberében helyezték át mai helyére, az Erzsébet térre. Ünnepélyes avatására 2014. március 18-án került sor.
A dinnyetermesztés kiemelkedő helyi sajátossága Heves történelmének. Heves egyik jelképének is tekinthető.
Várady Sándor: Teknős és leány – A vörösréz lemezből, domborítással készült szobrot 1969-ben avatták fel a hevesi Strandfürdő bejáratánál, és hamarosan a hevesi fürdőzés jelképévé vált. Kerek medencében helyezték el egy talapzaton, a medence vizében pedig teknősök éltek.
Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész 1972-ben elnyerte a Vadászati Világkiállítás nagydíját. Minden műfajban és anyagban kipróbálta erejét. Szobrait a lendületes mintázás, az anyagok ismerete jellemzi.
Anna-telepi kereszt – A barnásvöröses andezittufa kereszt Heves északnyugati részén, az Anna-telepi dűlőút mellett áll. Szőlősgazdák állíttatták Mezei László földműves, hegybíró vezetésével. Talapzata kétlépcsős, törzsének feliratai oldalát vésett, felül ívelt keret díszíti.
Felirata:
ISTEN
DICSŐZSÉGÉRE
ÁLLÍTATTÁK
EZ ANNA-TELEPI
SZŐLŐSGASZDA HIVEK
1913.
A kereszt tövében Szent Anna kőből faragott alakja áll, aki a vallásos nép tudatvilágában a szőlőhegyek védőszentje is volt.
A feszületet felújítása 1998-ban történt meg, amit elsősorban az egykori és mai szőlősgazdák, a közelben földdel rendelkezők kezdeményeztek. Felszentelésére 1998 októberében került sor Kovács József kanonok-plébános vezetésével.
A kereszt őrzi az egykori Anna-telep és a hevesi szőlőtermelés fénykorának emlékét. Napjainkban is része a helyi római katolikus közösség és az egykor Anna-telepi családok vallásos közösségi szokásainak.
Ötödrészi kereszt és harangláb – Az akácfából készült keresztet és mellette a haranglábat 1905-ben a környékbeli lakosok, gazdák állíttatták, vallási, közösségi központként a templom szerepét töltötte be. A régi haranglábból az 1990-es évek végére csak a betonoszlopokkal megerősített korhadt lábak maradtak meg, alattuk a kereszttel. Új harangláb készült Rab Lászlónak és Rab Istvánnak köszönhetően, melynek újraszentelésére 2008. augusztus 23-án került sor.
A kereszt őrzi az egykor népes Heves – Ötödrész lakóinak emlékét, a kereszthez kötődő vallásos hagyományait.
Fájdalmas Anya, Mária-szobor – A homokkő kegyszobor a mai Vértanú és Mária utcák sarkán, lakóház előkertjében áll. Az utcát, egykori dűlőt a Mária-szoborról nevezték el. Talapzatának feliratán az 1877-es évszám szerepel. Alapítványa okirata 1916-ban készült, melyben Lengyel Józsefné szül. Lövey Anna vállalta fenntartását. A talapzaton álló pillér-törzsből kiinduló oszlop egy ívesre formált kis „házat”, tetőzetet tart, amely a szobor védelmét szolgálja. A Fájdalmas Anya a halott Jézust tartja térdén.
A kegyszobor közösségi vallási funkciót is betöltött, a katolikusok hite szerint menedéket jelentett a testi-lelki bajokban szenvedőknek. Hagyománya volt, hogy Mária neve napján, szeptember 12-én felkereste a hívek serege.
