Nagyszombaton az esti vigília szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét – a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdetve: Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és mindenkit meghív az örök életre. Hevesen a nagyszombati feltámadási szertartást és szentmisét Nagy István plébános celebrálta a korábbi években.
Nagyszombaton „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt” – némaság tölti be a világot. Ebben a némaságban hangzik fel a Húsvéti örömének, és az éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.
Húsvét éjszakáján, az Egyház talán legszebb ünneplése jeleníti meg számunkra a szent titkokat. A liturgia sötétben kezdődik, abban a sötétben, amely Krisztus halála után a világra borult. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadt Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.
A húsvéti gyertya fénye Jézus Krisztus győzelmét jelzi, feltámadását, amely belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”, Krisztus győzelmének ünneplésére hívva. A szentleckét (Róm 6,3–11) követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium (Mt 28,1–10).
A prédikáció után elimádkozza az Egyház a mindenszentek litániáját, hiszen a keresztséggel az Egyház tagjává leszünk, amelyhez a szentek közössége is hozzátartozik. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőttként megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az Egyház. Az Egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelésre nem kerül sor: így lesz ez idén is, mivel a járvány miatt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció dekrétuma szerint a keresztség liturgiájánál csak a keresztségi fogadást újítjuk meg.
Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget, mivel a hagyományos húsvéti körmenet elmarad.
Az elmúlt hetek a világban és hazánkban egyaránt arról szóltak, hogy „maradj otthon”, ami együtt járt a bezárkózással, a kapcsolatok leépülésével, a remények és a kilátások beszűkülésével. Mindezt liturgikusan szinte tökéletesen visszatükrözi a nagypénteki tragédiát követő nagyszombati csend. Keresztényként nemcsak reméljük, hanem szilárd hittel bízunk is abban, hogy húsvét ünnepén a feltámadt Krisztus bennünket is megajándékoz az élet és az újrakezdés örömével.
Erdő Péter bíboros, prímás április 12-én, húsvétvasárnap 11 órakor mutat be húsvéti szentmisét a Budapesten, a Szent István-bazilikában. A szertartást a Duna Televízió közvetíti.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
FOTÓK: A vigília szertartása Hevesen a korábbi években: tűzszentelés, majd feltámadási ünnepi szentmise és körmenet (Fényképezte: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor)
