A keresztény vallás legszentebb ünnepén ismét rengeteg hevesi hallgatta Nagy István címzetes kanonok szavait a Belvárosi Római Katolikus Templomban.
Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben. December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek – karácsony böjtje – , és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt. Újabban kialakult, hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfinak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor.
Fotó: Facebook/Katolikus Templom Heves
