A Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben október 28-án “Csörsz árok. Római kori védelmi vonal az Alföldön” címmel tartott előadást Szelesné Ács Csilla régész, az Egri Járási Hivatal régészeti felügyelője. Előadása a Csörsz-árokhoz fűződő legendával kezdődött, majd a valósággal, vagyis az árokrendszerre vonatkozó források és a kutatási eredmények ismertetésével folytatódott.
Történeti és mai térképek, fotófelvételek, rekonstrukciós ábrázolások segítették az ismeretek befogadását.
A monda szerint Csörsz, a fiatal avar király beleszeretett a longobárd király, Rád lányába, Délibábba. A lány apja csak úgy egyezett bele a házasságba, ha Csörsz vízen jön érte és vízen viszi el. Ezért Csörsz parancsot adott egy árok építésére, hogy a Tisza vizét elvezessék a Dunáig, s hajón hozhassa sátrába Délibábot. Még nem készült el az árok, amikor egy villám Csörsz királyt agyonütötte.
A Csörsz-árok szinte körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Hossza kb. 1260 km, mélysége 2 és 5 méter közötti, szélessége 5-8 méter.
Pontos keletkezésének ideje és funkciója a mai napig vitatott. Gondolták avar védműnek vagy koraközépkori magyar építménynek. De a legtöbb bizonyíték amellett szól, hogy az árokrendszer késő római eredetű, melyet az Alföldön megtelepedett szarmata törzsek építettek a 3-4 sz. fordulóján vagy a 4. sz. elején. Ezzel az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánccal építették körbe magukat északon és keleten, hogy védekezzenek a germánok betörései ellen.
Az árok a rómaiak előretolt védelmi vonalául (limes) is szolgálhatott, mellyel védték a Római Birodalmat a népvándorlás miatt betörő barbár népek ellen.
Az árokrendszernek a hadászati-védelmi rendeltetésén kívül több funkciója is elképzelhető (pl. közlekedési útvonal), illetve szerepe lehetett a síkvidék vizeinek szabályozásában is. A folyóvizek természetes úton foglalhatták el egyes szakaszait.
Csörsz árkáról kapta nevét Ároktő (Mezőcsát közelében). Innen Heves megyébe érve Füzesabony, Dormánd, Erdőtelek, Kál, Átány, Bod, Zsadány, Árokszállás és Csány felé húzódik tovább.
A délebbi árok nyomvonala térségünket Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Kisköre mentén érinti.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kiemelten foglalkozik a Csörsz-árok rehabilitációjával. E program keretében Dormándon tájékoztató tábla is készült az ott húzódó árokszakaszról.
Az előadás végén – jelezve a résztvevők élénk érdeklődését – sok kérdés hangzott el, melyek főként az árok dél-hevesi szakaszaira vonatkoztak.
A rendezvény “A puszta múltja. A táj és az ember, újabb kutatások a dél-hevesi térségben” című időszakos kiállításhoz kapcsolódott, a kiállítást kísérő előadás-sorozat részeként.
Értékes tudnivalókkal, sok új információval gyarapodtunk, kellemes hangulatban, visszatérő résztvevőkkel.
