Az ember önkifejezésének egyik módja az, amikor utánoz, álarcot ölt, hogy mögé bújva múlassa gondját, búját. No, nem arról az álarcról van szó, amit valódi énünk elfedéseképpen veszünk fel időnként, vagy éppen érdekből tesszük meg azt. A farsangi mulatozásról lesz most szó.
A hagyomány szerint hamvazószerdáig tartó időszak, amelynek pontos dátuma évről-évre változik a húsvét (szintén) változó időpontja miatt. Kezdete szintén egyházi ünnephez kötődik, mégpedig a vízkereszthez.
Elnevezése osztrák-bajor eredetű: a „Fastenschank”, vagyis böjti kocsma elnevezés több évszázados átalakuláson ment át, így lett farsang. Egyértelmű utalás a hamvazószerda előtti keddre (húshagyó kedd), mert ilyenkor lehetett a keresztényeknek húsvét előtt utoljára alkoholt fogyasztani.
Több ezer évvel ezelőtt is mulattak már az emberek, nem újdonság ez. Köszöntötték a különféle istenségeket, akiknek ünnepein beöltöztek. Ezekhez a mulatozásokhoz mindig társult az evés-ivás.
Az álarcos bálok manapság igen divatosak. Már nemcsak Bécsben, hanem Pesten is van operabál, de nyáron Balatonfüreden rendezik meg az Anna-bált. Ezek alapvetően az arisztokrácia és a nagypolgárság ünneplési formái voltak, és talán maradtak is ebben a formában. Viszont a báli szezonban ma már minden réteget igyekeznek összefogni, megszólítani a szervezők. Az óvodától a céges farsangon át már az egyházi bálokat is megtaláljuk.
Ismerős a batyus bál? Azért batyus, mert a résztvevők maguk vitték a mulatozáshoz szükséges ételeket és italokat. És milyen jó, ha például helyi zenészek kísérik a táncokat!
Magyarországon nagy hagyománya van a busójárásnak. Erről az első adatok a XVIII. századból vannak. Mohácson a török-űzés legendájával magyarázzák a szokást: a Mojács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal keltek át a Dunán, így zavarták el a törököket Mohácsról.
Manapság sokan indulnak útnak az itáliai Velencébe ezekben a hetekben, hogy az itthon maradt ismerősöknek hozzanak néhány igazi karneváli álarcot – ha már nem mehetnek el Rióba. A Velencei Karneválba Magyarországról már 8-9 ezer forintért is eljuthatunk – no, meg vissza is. Ez a világhírű esemény már ezer éves! A város minden győzelmét egy-egy felvonulással ünnepelte meg. Az újkorban már az arisztokrácia közkedvelt ünneplési formája lett, és maga Ferenc József is megjelent egy ilyen karneválon – igaz, nem ismerték fel.
Felvidéki hagyomány a bakkuszjárás. A köszöntés, felvonulás során adományt is gyűjtöttek. Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe bújtak vagy női ruhába öltöztek, kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut. Megtréfálták az utcán állókat, a bámészkodó lányokat megcsipdesték, bekormozták őket. Az ajándékokat – ami főként ennivalóból állt – a helyi kocsmában közösen fogyasztották el este.
Hevesen is lesznek bálok, farsangi mulatságok! Használjuk ki az időt, mulassunk jó kedvvel, bőséggel!
