A Budavári Palotában rendezték meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét, immár 32. alkalommal. A hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál az év várva várt családi rendezvénye, ahol a látogatók kipróbálhatják a népi mesterségeket és megcsodálhatják a kézművesek remekeit. Az egész napos színpadi programmal színesített rendezvény felejthetetlen élményt nyújt minden korosztálynak, melynek évek óta résztvevői a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, illetve a Csillagvirág Népművészeti Egyesület alkotói is.
Idén augusztus 17. és 20-a között 32. alkalommal változott a Budavári Palota a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepévé. A Mesterségek Ünnepén idén is a hajdani vásárok utánozhatatlan hangulatával, közel 1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, mesterség bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal várták a látogatókat. A több, mint 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhettek a szakmák rejtelmeivel, találkozhattak sok különleges mesterség képviselőjével. A tartalmas kikapcsolódásra vágyó látogatók úgy érezhették magukat, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppent volna, ahol egyedülálló népi kézműves örökségünket csodálhatta és vásárolhatta meg.
Idén kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, a szövés és a fonás volt, melynek eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol, főleg télen, csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A szövés legkorábbi, máig virágzó formája a fonás, ami vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A szőtteseket a kezdetektől díszítő motívumokkal látták el, ezeket a szimbólumokat a népművészet ma is használja. Hajdan a rituális célra szolgáló szövetet ékesítették, ma már csupán, mint díszítmények szerepelnek a nép mindennapi használatra szánt tárgyain. A fonó a régi falusi élet egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt, ahova az öregek és fiatalok az őszi betakarítástól a farsang végéig összegyűltek és a kenderszöszt kalákában fonallá fonták. A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatták be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhettek a különböző alapanyagokkal és szövési technikákkal, a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a guba-, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de volt rokkán fonás és hajfonás is. A rendezvényen például egy korabeli parasztporta udvarára invitálták a látogatókat, ahol a gyapjú, illetve a kenderfeldolgozás műveleteit követhetik nyomon, a gyapjúval foglalatoskodók az ősi módszereket alkalmazzák, a lenyírt birkagyapjút tisztításnak vetik alá, majd mossák, fésülik, kártolják, festik, mint elődeink.
A Mesterségek Ünnepe az év kihagyhatatlan családi fesztiválja volt, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálták a számukra kedves mulatságot. Idén a Családok Éve tiszteletére még nagyobb hangsúlyt kaptak a családi programok, igazi játékélmény volt közösen kipróbálni olyan mesterségeket, amik a régmúlt idők tevékenységeit idézik a mai kor emberének.
A Családok Éve tiszteletére több különlegességgel is találkozhattak a látogatók. „Mesterségek apáról fiúra” programelem részeként olyan több generációs kézműves dinasztiák mutatkoztak be, ahol élő módon történik a hagyomány átadása. Találkozhattak többek között egy olyan csizmadia dinasztiával, ahol immár három generáció dolgozik együtt, műhelyükben kizárólag kézi munkával készülnek a lábbelik, ugyanolyan technikával, és szerszámokkal, mint száz évvel ezelőtt. De megismerkedhettek a szintén három generációs hartai bútorfestő műhellyel is, és különleges élményt kínál a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia is.
A négy nap során felléptek hazánk legkiválóbb zenészei, énekesei, mesemondói, valamint táncosai, különleges kulturális csemegéket biztosítva a tartalmas kikapcsolódásra vágyók számára. A színpadi programok között minden korosztály talált kedvére valót, a több száz fellépő mellett igazi fesztiválhangulat, vásári kavalkád várta az érdeklődőket a nyár egyedülálló hangulatú népművészeti fesztiválján, a Mesterségek Ünnepén.
Forrás: mestersegekunnepe.hu
Fotó: Facebook/Háziipari Szövetkezet
