Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára – mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.
Simicskó István hangsúlyozta: “elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért”. Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit – emelte ki.
A honvédelmi miniszter kifejtette: az embereket, közösségeket, nemzeteket minősíti, hogy képesek-e nagy célokat megfogalmazni, nagy nemzeti ügyek mellé odaállni, ezekért összefogni, összetartani, és képesek-e méltó módon ünnepelni, hőseik előtt leróni tiszteletüket.
Simicskó István szólt arról, hogy napjainkban a brüsszeli döntéshozók “képmutatással leplezik el a bajokat” az európai polgárok elől. Európa kialakulása és létezése a keresztény értékeinek köszönhető, azokat mégis szisztematikusan számolják fel – mondta.
A miniszter kiemelte: napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. Ehhez erőt ad az ’56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket – fűzte hozzá.
“Ma a magyarság szabad”, Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait – szögezte le Simicskó István.
Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és a közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett – idézte fel a rektor. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés – mondta.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát.
Az egykori ’56-os diákok nevében mondott beszédében Halzl József visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői.
Szintén tapssal fogadták, amikor Halzl József arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők a hagyományos fáklyás menetben vonultak a Bem térre.
A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavakat skandáltak, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások követték.
Forrás: KORMANY.HU
