Súlyos betegségből épült fel az az alatkai asszony, aki hálából az égiek oltalmáért, szobrot állíttatott a Boldogasszonynak. Amikor 6 évvel ezelőtt megtudta, hogy áttétes nyirokrákban szenved, nagyon sokszor imádkozott, kérte a Szűzanya segítségét, és megfogadta, hogy gyógyulása után emlékhelyet építtet a tiszteletére.
„Két okból szerettem volna, hogy elkészüljön ez a kegyeleti hely. Elsőként azért, mert hat év után még most is a családom, szeretteim körében lehetek. A másik indíttatás az volt, hogy 1038. augusztus 15-én István király ajánlotta először Magyarországot Mária oltalmába. Mivel azóta is itt vagyunk, biztosan védelmezett bennünket és kérem a jóistent, valamint Máriát, hogy ezután is tartsanak kegyelmükben.
Megfogadtam, hogy ezzel – az unokatestvérem által készített – szoborral adok hálát a felépülésemért. Ha ezt nem tettem volna meg, akkor semmibe venném azt a sok segítséget, amit a gyógyulásomhoz kaptam az égből és a földön is, hiszen nagyon sokan imádkoztak értem” – osztotta meg velünk történetét B. Istvánné.
„Az egyházban sokszor megtörtént, hogy magán kinyilatkoztatásokat kaptak bizonyos személyek, vagy közösségek. Ez a Heves-Alatkán élő család is egy ilyen magán kinyilatkoztatás fényében határozta el, hogy a Szűzanya tiszteletére emlékhelyet állít. A Miasszonyunkat és az Úr Jézust ábrázoló alkotás nagyon szép kivitelű munka, mely az út mentén, egy mindenki által elérhető és megközelíthető helyen található. A szobor alatti felirat is nagyon odaillő: Ki itt elmégy, mindig mondd, üdvöz légy! A vallásos emberek szívéből, ha meglátnak egy ilyen építményt, biztosan kibuggyan egy üdvözlégy imádság, esetleg belekezdenek egy rózsafüzérbe, vagy csak egy fohászt mondanak, és ilyenkor nyitva van az ég. Az emlékhelyek nagy értéke, hogy jelzik: nyitva van az ég, ahol az isteni kegyelem, az emberi kérések, fohászok, hálaadások igenis összetalálkoznak, és az egységben építik nem csak szép hazánkat, hanem Isten országát is” – mondta Dr. Lengyel Gyula plébános.
Azoknak, akik hosszabb időt szeretnének a szobornál elmélkedéssel, imádkozással tölteni, hamarosan erre is lehetőségük lesz, hiszen Lányi József, a körzet képviselője, saját képviselői keretének egy részét az emlékhely mellett elhelyezésre kerülő pad megvalósítására ajánlotta fel.
Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Benne látják az eszményi anyát, amit a misztikus Szűz Mária-jelenések is megerősíteni láttatnak. Több ország védőszentjének választotta, így Magyarország, Portugália és a Fülöp-szigetek is. Sajátos címekkel történik ez: Magyarország a Boldogasszonynak, Portugália a Szeplőtelen Szűznek, a Fülöp-szigetek a Guadalupei Szűzanyának ajánlotta fel országát.
Magyarországon Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója. A Boldogasszony kultuszt Szent István király a keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg. Fia, Imre herceg halála miatt, – őt túlélő fiúörököse nem lévén – a hagyomány szerint Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel örökségül az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa elrendelte a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját, melyet 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8-án tartanak a katolikus kalendáriumban.
Magyarországot hivatalosan négy alkalommal ajánlották Szűz Mária oltalmába: 1038-ban Esztergomban Szent István; 1317-ben Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen; 1693-ban Buda és a délvidék törököktől való visszaszerzésének emlékére és 1896-ban a millennium esztendejében, Magyarország ezeréves létéért.
