2024. November 27. Virgil napja

Múzeumi Kézműves és Honismereti Tábor – képekkel

0

A Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény nyári programjai között hosszú évek óta jelen van mind a Kézműves tábor Budai-Tóth Zsuzsanna művésztanár, mind külön a Honismereti tábor Gy. Gömöri Ilona muzeológus vezetésével.

Ebben az évben tapasztalataink alapján úgy döntöttünk, hogy közös tábort szervezünk. Olyan tematikus programot dolgoztunk ki, melyben összekapcsolódnak a helytörténeti-honismereti tudnivalók és a témának megfelelő kézműves tevékenységek. A tábort 2017. július 17-21 között rendeztük meg a Helytörténeti Gyűjtemény épületében.

A résztvevők alsó tagozatos hevesi diákok voltak, a kis életkorbeli különbség lehetővé tette az egységes foglalkozásokat, kevés differenciálással.

Programelemek:

  1. Heves középkori temploma, gótikus stíluselemek

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

  • Milyen lehetett Heves főtere a 15. században, amikor a templomot gótikus stílusban építették újjá? Vetítés: a templom körüli kőfal maradványai, a bejáratok és ablakok, a támfalak rekonstrukciós rajzon, a régészeti feltárás fotói
  • látogatás a római katolikus templomban, megfigyelések
  • az 1465-ben öntött gótikus harang, a feliratán lévő gót betűk
  • a gótikus stílus jellemzői (vetítés, zene), alapvető fogalmak
  • az ólomüveg készítése (videó vetítés)

Kézműves foglalkozás:

  • rajz készítése a templom megmaradt mérműves ablakairól közvetlen megfigyelés alapján
  • gótikus ablak tervezése, üvegfestés
  • rózsaablak készítése papírból

Kiegészítők: középkori zene hallgatása, Mátyás királyról szóló népmese vetítése (mivel a tárgyalt időszakban Hunyadi Mátyás uralkodott)

  1. A nemesi életmód emlékei, papírmerítés, pecsétnyomat-készítés

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

  • a múzeum helytörténeti kiállításán a nemesi életmód tárgyainak megfigyelése: nemesi oklevél, bútorok, használati- és dísztárgyak, arcképek, kúriák fotói
  • a hevesi nemesek (vetítés)
  • századi levelek értelmezése. Pl. Mit vásárolt egy nemes 150 éve? (bolti számlák alapján)
  • a papírkészítés alapjai, a papirusz és a pergamen fogalmának megismerése
  • vízjel keresése a gyűjtemény 19. századi dokumentumain
  • kerékpártúrán és gyalogtúrán a Remenyik, a Radics, a Dobóczky kúriák, a Semjén-, a Halász-, a Köves- házak megismerése, a Remenyik-címer értelmezése helyi megfigyelés alapján

Kézműves foglalkozás:

  • merített papír készítése préselt növényi részekkel
  • pecsétnyomat készítése, levélhajtogatás (19. századi minta)
  1. A szövés

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

  • a múzeum helytörténeti kiállításán a hevesi szőttes, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alkotásainak megfigyelése

Kézműves foglalkozás:

  • szövés szövőkereten, karmantyúfán, melyekből tarisznyák, tartók készültek

Differenciált feladat: pókszövés

  1. A gyöngyfűzés – gyöngysor készítése

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

  • a korall és az igazgyöngy, mint ékszerek, a kaláris szó eredete, viselésének jellemzői

Kézműves foglalkozás:

  • gyöngyfűzés, gyöngysor, karkötő készítése.
  1. A fazekasság – agyagozás

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

– Látogatás Lassú Imre hevesi fazekas népi iparművész műhelyében: a lábbal hajtós és az árammal működő fazekaskorong, a fazekasmázak, az égetési fokozatok megfigyelése.

Kézműves foglalkozás:

  • marokedény vagy tál készítése agyagból, karcolással, egyéb nyomhagyással díszítve.

Differenciált feladat: a kiállításon elhelyezett cserépedények azonosítása rajz alapján (korsó, fazék, lábas, szilke, tejesköcsög), a rajz színezése a cserépedény színeinek megfelelően.

  1. Kirándulás Mezőkövesdre – szalmafonás

Helytörténeti-honismereti ismeretek:

  • Kiket nevezünk matyóknak? A matyó néprajzi csoport jellemzői, a matyó viselet gótikus vonásai.
  • a „hadas” településrend jellemzői a városrészben tett séta alapján, a természetes építőanyagok megfigyelése

Kézműves foglalkozás:

  • Lukácsné Lengyel Erzsébet népi iparművész bemutatásával gyékényből és szalmából készült alkotásainak megismerése, majd szalmafonatok készítése.

A foglalkozások szüneteit képes kereső-játékkal egészítettük ki. Ennek során felfedezték a főtér szobrait, valamint fontos megfigyeléseket tettek Kő Pál szobrászművész alkotásainak megtekintése közben.

A tábor utolsó délutánján ellátogatott hozzánk Kocsis Erika jógaoktató, aki játékos foglalkozás keretében vezette be a résztvevőket a „testi és lelki összhang” művészetébe.

Az elkészült alkotásokat örömmel vitték haza a táborozók.

A helytörténeti-honismereti tudnivalókról játékos kérdéssort, emlékeztetőt kaptak, mely további önálló kutató munkára is ösztönöz.

Budai-Tóth Zsuzsanna – Gy. Gömöri Ilona

Fotók: beküldött képek

 

 

 

Hozzászólások lezárva.