Több mint száz éve áll az az andezittufa kereszt Heves külterületén, az Anna-telepen, melynél Anna nap környékén a katolikus egyház hívei minden évben megemlékezést tartanak. Idén július 22-én várták az érdeklődőket és a híveket erre a hagyományos programra. A megjelenteket Nagy István plébános köszöntötte.
Az Anna-telepi kereszt különösen kedves az egykor ott élő emberek számára, egyben fontos színtere Heves múltjának. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 2013. július 27-én ünnepelték a feszület 100 éves fennállásának évfordulóját, ahol a harang az építtetők lelki üdvéért is megszólalt.
Heves túlnyomórészt katolikus lakossága igényelte a legnagyobb közösségi színtereken kívül, szűkebb közösségi és családi, vallási objektumok létrehozását. Az utóbbi két évszázadban 24 út menti keresztet és 10 szabadtéri kegyszobrot állítottak. A falifülkés házak közül jelenleg összesen 10 figyelhető meg.
A külterületi keresztek és szobrok a település északi határában, szőlő- és gyümölcstermesztő homokos részen találhatók. A Kishercegtagban a Coburg-hercegi uradalom, az Anna-telepen, Rigó-halmon és a Bánomban szőlősgazda-közösség, az Ötödrészen, a Bernáthegyen pedig tanyaközösség vagy kisbirtokos gazdák emeltettek keresztet, haranglábat vagy kegyszobrot.
– Az Ötödrészen és a Bernáthegyen a szinte egymást érő tanyák, összefüggő házsorok lakosai a Hevestől való távolság miatt is rákényszerültek arra, hogy megteremtsék maguknak a vallásgyakorlás kisközösségi színereit. Itt a kereszt és harangláb átvette a templom szerepét is – tájékoztatta a Hevesi Hírportál szerkesztőségét Lányi József képviselő, az egyházközösség gondnoka.
A kereszt állíttatásának története:
A nagy filoxéravész idején, az 1880-as években értékelődött fel a szőlőtermő terület Hevesen: a Polgár-, Makra-, Rigó-, valamint a Bank-pince szomszédságában található Anna-telep. Akkoriban ugyanis a szőlőgyökér-tetű szinte kipusztította az egri és a gyöngyösi ültetvényeket, a hevesi homokos talaj azonban immunisnak bizonyult a kártevővel szemben. Így megindult a településen a szőlőtelepítés, mintegy két évtized alatt négyszeresére nőtt a termőterület nagysága. Az Anna-telep több gazda közös tulajdonában volt, akik hálából, Isten dicsőségére kőkeresztet állíttattak a telep szélén.
A feszület felirata: “ISTEN ‘DICSŐZSÉGÉRE ÁLLÍTATTÁK’ EZ ANNA TELEPI SZŐLŐSGASZDA HÍVEK 1913.”
Harminc koronát fizettek az egyház pénztárába, és vállalták, hogy a szükséges javításokat majd saját pénzből finanszírozzák. Az emlékművön Jézus teste alatt Szent Anna látható, hiszen a vallásos népek tudatvilágában ő volt szőlőhegyek védőszentje is. A feszület azonban néhány évtizede darabokra tört, amikor a szántási munkálatok közben egy traktoros véletlenül ledöntötte.
A nagyon rossz állapotban lévő szakrális emléket később Lányi József, Barna József és Farkas Antal földtulajdonosok kezdeményezésére és támogatásával újították fel, hogy ismét eredeti állapotában tündököljön. A keresztet 1998-ban Bógyi József kőfaragó állította helyre – Hevesen ez volt az első, rendszerváltás utáni keresztfelújítás, amely ösztönzőleg hatott, hiszen azóta több külterületi feszület is megszépült.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
