Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója alapján összeállította Dr. Szabó János – háziorvos
Mi jellemzi a kanyarót?
A kanyaró (morbili) cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség. A fertőzés forrása a beteg ember. A fertőzést követő 9-10 napos lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az arcon, illetve az egész testen végigvonuló kiütések lépnek fel. A kiütések élénkvörösek, majd barnás színre változnak.
Mit kell tenni, ha valaki észleli magán a tüneteket?
Ha egy személynél – legyen az gyermek vagy felnőtt, oltott vagy oltatlan – a kanyaró klinikai képére jellemzően láz és kiütések mellett hurutos tünetek (nátha, kötőhártya-gyulladás, és/vagy hörghurut) is fellépnek, akkor legjobb, ha háziorvosának telefonon jelzi tüneteit. A legbiztonságosabb, ha az orvos otthonában vizsgálja meg a beteget, hogy ne tegye ki a fertőzés veszélyének a rendelőben várakozókat.
Milyen szövődményei lehetnek a kanyarónak?
A kanyaró súlyos betegség, rontja az immunrendszert, ritka víruseredetű szövődménye az agyvelőgyulladás és a vírusos tüdőgyulladás. Bakteriális szövődményként gyakran előfordul középfül- és tüdőgyulladás. A kanyaró okozta agyvelőgyulladás következtében életre szóló halláskárosodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza. A betegség természetes úton történő átvészelése élethosszig tartó védettséget biztosít.
Mikortól fertőz a beteg?
A bevezető tünetek (láz, kötőhártya-gyulladás, légúti tünetek) fellépésétől, de általában a kiütések megjelenését megelőző 4. naptól a megjelenésüket követő 4. napig fertőzőképes a beteg.
Hogyan terjed a vírus?
A vírus a beteg orr-torokváladékában található és cseppfertőzéssel, illetve a levegő útján terjed. A kanyarós beteg nagyon fertőzőképes, a környezetében, vele egy légtérben tartózkodó szinte minden fogékony személyt megfertőz.
Mennyire gyorsan terjed a kanyaró?
A kanyaró a legragályosabb fertőző betegség, teljesen fogékonyak körében egy beteg akár 18 embert is képes megbetegíteni. A beteggel kapcsolatba kerülő (pl. vele egy légtérben tartózkodó) szinte minden fogékony személy megfertőződik. Ha tehát sok fogékony ember található egy közösségben, akár egy kanyarós beteg is képes robbanásszerű járványt előidézni.
Milyen védőoltás van kanyaró ellen?
A leghatékonyabb védekezés a védőoltással történő megelőzés. Háromkomponensű oltóanyag van jelenleg forgalomban, ami a kanyarón kívül a rubeola (rózsahímlő) és a mumpsz betegség gyengített vírusát is tartalmazza. Az oltás után a 8-28. nap között oltási betegség léphet fel. Az oltás nem adható 9 hónapos kor alattiaknak, várandósoknak és immunhiányosoknak. A védettség kialakulásához az oltás beadásától számított 14 nap szükséges.
Mióta van Magyarországon kötelező védőoltás kanyaró ellen?
Kanyaró ellen 1969 óta kötelezően kapnak oltást a gyermekek Magyarországon. Az 1969 előtt születettek túlnyomó többsége – az akkoriban zajló kiterjedt és rendszeres járványok következtében – természetes védettséggel rendelkezik.
1989-ig egy oltás volt kötelező az oltási naptár szerint, ám az időnként ekkoriban is fellángoló járványok miatt bizonyos korosztályok kampányok keretében emlékeztető oltásban is részesülnek. 1989-ben a 15 hónapos kori oltás mellett bevezették a 11 évesek (6. osztályosok) oltását is, így az 1978 után születettek két oltásban részesültek.
Kik a leginkább veszélyeztettek?
– A megfertőződés veszélyének azok vannak kitéve, akik egyáltalán nem részesültek oltásban és át sem vészelték a betegséget. Ezek körében a legnagyobb részt az oltási koron (15 hónap) aluli gyermekek teszik ki, így őket lehetőleg nem szabad olyan területre vinni, ahol a járvány terjed.
– A 15 hónaposnál idősebb, a betegséget át nem vészelt és nem oltott személyek száma igen csekély lehet. Ők is veszélyeztettek, de őket is, mint a csecsemőket, a nyájimmunitás védi.
– Akiknél évtizedekkel ezelőtt egy oltás történt, azonban második (emlékeztető) oltásban nem részesültek, rendelkeznek ugyan kanyaró elleni védelemmel, de ez nem éri el a két oltással elérhető védettségi szintet. Az immunvédelem ráadásul az idő múlásával gyengülhet, amelynek következtében előfordulhat, hogy az oltás nem képes kivédeni a kanyarót. Az oltás ellenében bekövetkező betegség azonban enyhébb lefolyású és a szövődmények is ritkábbak, tehát az oltás a súlyos lefolyást kivédi.
Hány oltás elegendő a védelemhez?
Az oldással kialakítandó legteljesebb védelmet a teljes oltási sorozat (alapimmunizálás 15 hónaposan, és emlékeztető oltás 11 évesen) biztosítja.
A 15 hónaposnál idősebb, de 11 évesnél fiatalabb gyermekek – akik tehát még csak egy oltást kaptak – is védettek, mivel az oltásuktól számítva még nem telt el 10 év, az immunvédelmük nem csökken le ilyen rövid idő alatt.
Ha valaki kéri az oltást, azt megkaphatja-e térítésmentesen?
Magyarországon minden gyermek térítésmentesen részesül a kanyaró elleni védőoltásban (ez az MMR), amelyet az állam folyamatosan biztosít. Egyéni igény esetén a háziorvos receptre felírhatja az oltóanyagot, az gyógyszertári forgalomban, térítés ellenében megvásárolható.
