Nagyheti liturgián vehetnek részt a hívek Hevesen, a belvárosi templomban, melynek keretében virágvasárnap, nagypénteken és húsvétvasárnap a Keresztelő Szent János Kórus énekel.
A liturgia programja:
Virágvasárnap
- Szentmise: 9:30 és 18:00
- Barkaszentelés és passió éneklés: 9:30
Hétfő, kedd, szerda
- Szentmise: 7:00
Nagycsütörtök
- Szentmise: 18:30
- Oltárfosztás és virrasztás
Nagypéntek
- Keresztút: 8:00
- Ünnepi szertartás és passió éneklés: 18:30
Nagyszombat
- 8:00-tól a szent sír látogatása
- Húsvét vigíliája: 19:30
Húsvétvasárnap
- Szentmise: 9:30 és 18:00
Húsvéthétfő
- Szentmise: 9:30 és 18:00
Nagyheti liturgia:
Virágvasárnap (latinul: Dominica in palmis de passione Domini = pálmavasárnap az Úr szenvedéséről).
Urunk messiási bevonulását már a 4. sz. végén nagy ünnepélyességgel ünnepelték meg Jeruzsálemben. Az Olajfák hegyén gyűltek össze a keresztények, hosszabb igeliturgián vettek részt, majd estefelé a püspököt körmenetben kísérték végig a városon. A résztvevő gyermekek olajfa- és pálmaágakat vittek. Ez a szertartás keleten gyorsan elterjedt, a nyugati egyházban csak a 8. században vált a liturgia részévé. Eleinte liturgikus-drámai játékokon adták elő virágvasárnap eseményeit. A körmenet csak a 11. században lett általános gyakorlattá. E liturgikus cselekményeket megelőzően Rómában már Nagy Szent Leó pápa idejében Jézus szenvedése állt a virágvasárnapi liturgia előterében. A századok folyamán az ünneplés két témája összekapcsolódott, mindmáig meghatározva a virágvasárnapi ünnepi mise liturgiájának rendjét.
Az ünnepi szertartásnak többféle formája lehet a helyi körülmények szerint. Részei: a pálmaágak (barkaágak) megáldása, evangélium és a körmenet, majd bevonulás a templomba. Mise a liturgikus évnek megfelelő szenvedéstörténettel. Ez az általunk is ismert passió. A körmenet nem a szentírási történeti esemény utánzása, hanem Krisztus követése mellett való hitvallás.
Húsvéti Szent Háromnap (latinul: Sacrum Triduum Paschale)
Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőítésének művét Krisztus főképp az ő húsvéti titka által vitte végbe, amikor halálunkat halálával megtörte, és az életet föltámadásával újjászerzette. Ezért az Úr szenvedésének és feltámadásának Húsvéti Szent Háromnapja az egész liturgikus év tetőpontjaként tündöklik. Ahogyan a vasárnap csúcspont a köznapok fölött, úgy csúcspont a Húsvét ünnepe is a liturgikus évben. 1955 előtt a Nagycsütörtök, Nagypéntek és Nagyszombat liturgiáját a reggeli vagy délelőtti órákban végezték el. A liturgikus mozgalom nagy sikere volt, hogy XII. Piusz pápa 1951. február 9-én a Rítus Kongregáció dekrétumával megújította a húsvét vigíliát, majd az 1955. november 11-én kelt dekrétuma a nagyhét liturgiáját megreformálta és a szertartásokat a délutáni, esti vagy az éjszakai időre tette, jellegüknek megfelelően. A jelenlegi rendelkezéseket és szertartásokat a Római Misekönyv (1969. április 3.) tartalmazza. Ez teljes szemléletváltizást kíván a papságtól és a hívektől, hogy eredeti jellegét kifejező liturgiáját a Húsvéti Szent Háromnapon méltóképpen ünnepeljék. Ezt sürgeti az Istentiszteleti Kongregáció 1988. január 16-án kiadott „Paschalis sollemnitatis” c. körlevele.
A Húsvéti Szent Háromnap a Nagycsütörtök esti misével kezdődik, középpontja a húsvéti virrasztás, befejezője pedig Húsvétvasárnap Vecsernyéje.
A nagyheti liturgiáról bővebben itt tájékozódhat.
