Lételemünk a Nap fénye és melege, így nem meglepő, ha sokan visszaszámlálást tartanak a legrövidebb nappalig, azaz a téli napfordulóig, amely 2016-ban december 21-ére esett. Noha a tél még csak decemberben kezdődött, legalább a nyomasztó sötétség enyhülésében reménykedhetünk, ha már a hideg velünk marad a következő hónapokban. A téli napfordulóhoz számtalan érdekesség kapcsolódik, lássuk a legjelesebbeket!
Minden évben két téli napforduló van
Szemléletünkben annyira domináns az északi félteke, mint a “modern világ központja”, hogy elvétve gondolunk a déliekre, pedig nekik is megvan a maguk téli napfordulója. Mivel a Föld forgástengelye ferde, ezért félévente változik, melyik félteke kap többet az éltető napsugarakból. Jóllehet a Föld a téli napforduló idején van legközelebb a Naphoz, de a forgástengely dőlése miatt ilyenkor kevesebb napfény éri az északi féltekét, ezért van hideg és sötét nálunk, miközben a déli féltekén kánikula jellemzi ezt az időszakot. 2016-ban a téli napforduló december 21-re esett az északi féltekén, a délin ugyanezt az alkalmat június 21-én ünneplik.
A téli napforduló nem tart egész nap
Jóllehet a naptárban egész 21-e úgy szerepel, mint a téli napforduló napja, a valóságban ez az esemény csupán egy pillanat volt: amikor a Nap sugarai a Baktérítő fölött 90 fokos szögben deleltek, 2016-ban 10 óra 44 perckor, az egyezményes koordinált világidő szerint. Magyarországon ez 11:44-kor történt.
Ez a tél első napja
A meteorológusok szerint december 1-jére esik a tél kezdete, a csillagászok szerint viszont a téli napfordulóra. A meteorológusok ugyanis az éves időjárási változásokból indulnak ki, míg a csillagászok azt figyelik, hogyan viszonyul a Föld helyzete a Naphoz.
Ilyenkor elvétve van telihold
A téli napforduló idejére eső telihold ritkább, mint az úgynevezett kék hold, amely naptári esemény: így nevezik, ha egy hónapban két telihold van. Ilyen legutóbb 2015 júliusában fordult elő, legközelebb 2018-ban lesz, akkor viszont januárban és márciusban is. 1793 óta csupán 10 alkalommal fordult elő, hogy a téli napforduló egybeessen a teliholddal, erre legutóbb 2010-ben csodálkozhattunk volna rá, de azon a napon ráadásul teljes holdfogyatkozás is volt.
Legközelebb 2094-ben várható a téli napfordulóval egybeeső telihold, és az is teljes holdfogyatkozás lesz, bár Európa, Afrika és Ázsia felett láthatják majd.
Nemcsak Karácsonyt ünneplik ilyenkor
A téli napforduló évezredek óta nevezetes dátum: a rómaiak Saturnalia néven rendeztek fesztivált, amelyen megajándékozták egymást, illetve a rabszolgáknak ezen a néhány napon nem kellett dolgozniuk, egyenlőknek tekintették őket.
A pogány germán és viking törzsek Yule ünnepén a Nap visszatérésére készültek 3-12 napon át, ilyenkor Yule-fát díszítettek fel mécsesekkel, illetve ajándékokkal, amelyekkel az istenek jóindulatát kívánták elnyerni. Az észak-arizonai hopi indiánok Soyal ünnepén megtisztulási, ajándékozási szertartásokkal várták a Kacsináknak nevezett védőszellemek eljövetelét. A perzsáknál Azar hónap utolsó napjára esik a téli napforduló, amelyen a vallásuk megváltójaként tisztelt Mithrát, a felkelő nap istenét ünnepelték napkeltéig tartó virrasztással és különleges finomságokkal, mint a gránátalma vagy a dió.
A kínai Dong Zhi a tél érkezésének ünnepe, amelyek összegyűlnek a családok, és hálát adnak a lezárult mezőgazdasági szezonban kemény munkával szerzett javaikért – jeles étek a tangyuannak nevezett színes, édes, töltött rizsgolyó.
Kopernikusz heliocentrikus világképe
A napfordulót az indoeurópai nyelveken gyakran solstice-nak mondják, ennek eredete a latin solstitium, amely azt jelenti: az idő, midőn a Nap pályáján megállni látszik. A szemlélő számára ugyanis a Nap mozog a Föld körül: az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, majd egy pillanatra megállni látszik, és a napforduló után “elindul” az ellenkező irányba. Aztán a reneszánsz idején, 1510-ben Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász forradalmi elmélettel állt elő: nem a Nap kering a Föld körül, hanem a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül – ezt nevezte heliocentrikus világmodellnek.
Bár a napforduló elnevezést máig őrzi nyelvünk, a tudomány Kopernikusznak adott igazat.
Forrás és kép: Internet
