Minden ember saját belső óráját követi. Ez határozza meg, hogy milyen ritmusban éljük napjainkat. De mi történik, ha a belső és a külső óra összhangja megszűnik?
A belső óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, a nap folyamán változnak például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Legnagyobb mennyiségben hat és kilenc óra között vannak jelen a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk.
A belső órára a nap járásának, a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása, utóbbi hatással van a melatonintermelésre is, a szervezet az alvást szabályozó hormont sötétben termeli.
A biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.
Az ehhez szükséges idő egyénenként változó. Van, akinek négy napra, míg másoknak (bár nagyon ritkán) 14 napra van szükségük. Eddig tudományosan nem bizonyították, hogy a tavaszi és őszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, és szakértők szerint ez valószínűtlen is, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket.
Egészségügyi problémák főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel
Tavasszal az órát egy órával előre állítják. Ez azt jelenti, hogy ha óraátállítás előtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban (hat órakor) kelünk, mint előző nap. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk.
Ezzel szemben este nagyon is fittnek és ébernek érezzük magunkat, mert belső óránk jól tudja, hogy valójában tíz óra van, mikor az óramutató már 11-et mutat.
Az őszi átállás főleg az időseket, a csecsemőket, a gyerekeket és a betegeket viseli meg
A téli időszámításra való átállás miatt sokan korábban kelnek reggel, és este hamarabb fáradtnak érzik magukat. Mivel minden ember más és más, erre is különbözőképpen reagálunk. Az egyéni különbségek mellett, a csecsemők, a gyerekek és az idősek sokkal érzékenyebbek, szervezetük nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Milyen problémák adódhatnak az óraátállításból?
Az óraátállítás egészségügyi hatása hasonló egy mini jet lag-hez. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:
- Alvászavarok
- Fáradtság
- Depresszív hangulat
- A szívfrekvencia ingadozása
- A koncentrálóképesség csökkenése
- Ingerültség
- Étvágytalanság
- Emésztési problémák
Mennyi időt vesz igénybe az átállás?
Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő. Németországi statisztikák szerint az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal, első sorban a nyári időszámításra való átálláskor. Ekkor többeknek van szüksége altatókra és antidepresszánsokra. A fáradtság miatt a balesetek elkerülése végett különösen óvatosnak kell lenni a forgalomban résztvevőknek és a játszótéren is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyű igazodni a napirend változásaihoz.
Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen az átállás?
Altatók helyett először próbáljon meg kíméletesebb megoldást keresni, igyon például gyógyteát vagy vegyen egy meleg lábfürdőt. Kérjen tanácsot orvosától!
Bármelyik irányba állítják is át az órát, mindig hasznosak a relaxációs technikák: a Jacobson-féle progresszív izomlazítás vagy az autogén tréning.
Este ne egyen sokat, lefekvés előtt három órával kerülje a kávét, a teát és más élénkítő hatású italokat. Ne nézzen thrillert vagy egyéb felzaklató műsort. Esténként lehetőleg a vitákat is kerülje. Ezek ugyanis lehetetlenné teszik a nyugodt, pihentető alvást.
Az óraátállítást követő 10 napban legyenek különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes elfoglaltságokat is kerüljék, főleg, ha tudják magukról, hogy ezek a napok különösen megviselik szervezetüket. Iktassanak be több szünetet. Ha nagyon fáradtnak érzi magát, ne vezessen, utazzon inkább tömegközlekedési eszközzel! A balesetveszélyes házimunkákat, például az ablakpucolást is mellőzze ebben az időszakban!
Egy hétre mondjon le a délutáni alvásról, ha fáradt is, inkább maradjon ébren! Így a belső óra könnyebben átáll, és éjjelente jobban fog aludni.
(WEBBeteg – B. M., Forrás: medizinfo.de, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)
