Októberben új szolgáltatási körrel bővül a legnagyobb hazai humanitárius szervezet, a Magyar Vöröskereszt palettája. Az Abigél elnevezésű programmal a bántalmazott nőkön kíván segíteni. A program lényege, hogy életviteli tanácsok mellett önkéntesek bevonásával személyre szabott támogatást, közösségi élményeket és szórakozási lehetőségeket nyújtsanak a fizikai és lelki sérüléseket elszenvedett nőknek.
A Magyar Vöröskereszt több mint tíz éve működtet krízisközpontot a bántalmazott nők befogadására. Ez azonban valóban csak a krízishelyzet elhárításáig, összesen nyolc hétig vehető igénybe, hiszen célja az, hogy a konkrét veszélyhelyzetből menekülők számára védelmet nyújtson.
A most induló, két évre tervezett, dán mintára épülő program viszont már az utógondozásra koncentrál, a közvetlen krízis elhárítása utáni testi és főként lelki felépülésre. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló, a személyesség erejére építő Abigél programban húszan vehetnek részt. Mindegyikőjük mellé egy-egy segítő önkéntest állít a szervezet, akik a praktikus segítségnyújtás mellett a lelki traumák feldolgozásában is szerepet vállalnak. Az önkénteseket egy szakemberek által kidolgozott kritériumrendszer szerint választották ki a jelentkezők közül.
Az anonimitást garantáló programba olyan személyek jelentkezését várták, akik korábban vagy akár jelenleg is bántalmazó kapcsolatban élnek, függetlenül annak mértékétől. Az áldozatok nemek szerinti megoszlását figyelembe véve nőket, hisz 95%-ban őket érik atrocitások ma Magyarországon. Az Abigél program már nem a krízishelyzet elhárítására koncentrál, hanem a felépüléshez szeretne további segítséget adni. Erre dolgozták ki a közösségi élményekre is építő, a konkrét segítségen túl a kibeszélést szorgalmazó, személyes mentori rendszert. A program létrehozói abban látják a lehetséges megoldást, hogy mindenki mellé egy saját önkéntes segítőt rendelnek, pontosabban lehetővé teszik, hogy kölcsönös szimpátia alapján egymásra találjon mentor és pártfogoltja, akik között a két év alatt feltehetően szoros és támogató kapcsolat alakul majd ki. Gyakran közösen vesznek részt a többiekkel különböző szabadidős programokon, hogy kikapcsolódhassanak, feldolgozhassák és elfelejthessék problémáikat, megerősödhessenek, valamint elhiggyék, hogy ők is szerethetők.
A konkrét segítségnyújtáson kívül természetesen cél a társadalom érzékenyítése is, a bántalmazás elfogadhatatlansága melletti elköteleződés kiterjesztése. Ezért a projekt keretében létrehoznak egy microsite-ot, amelyen a témába vágó történeteket olvashatunk és az önkéntesek is elmesélik, hogy miért jelentkeztek segítőnek. Ezen a honlapon egy online petíciót is szeretnének elindítani, hogy minél többen ki tudják fejezni tiltakozásukat az erőszak ellen. Ezen felül pedig több kerekasztal beszélgetéssel hívják fel a figyelmet a téma fontosságára, amelyeken szakértők osztják meg véleményüket arról, hogy mit tehet a társadalom azért, hogy a bántalmazások számát vissza lehessen szorítani, illetve az ezen átesettek traumáját oldani lehessen.
Az Európai Unióban minden harmadik nőt ért már fizikai bántalmazás (EC Violence Index). Az Abigélhez hasonló projektekbe bevont országok (Románia, Bulgária, Dánia) mindegyikében magas az aránya azoknak a nőknek, akik ellen fizikai vagy szexuális erőszakot követtek el. Magyarországon ez a szám 21 %-ra tehető[1].
A program szakmai megvalósítója a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete, mely Családok Átmeneti Otthonát és Krízisközpontot is fenntart a válsághelyzetben lévő nők segítésére.
