Hatvanöt éve városunk életének és történelmének meghatározó szereplője, a népművészeti hagyományok, a népi kultúra méltó képviselője és őrzője a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, mely Tompa Béláné tanítónő vezetésével alakult. 2016 szeptembere több jeles dátumot hozott a szövetkezet életében, hiszen nemcsak egy fontos születésnapot, jubileumot ünnepel, hanem e hónapban emlékezhet meg arról is, hogy a hevesi szőttes már egy éve a nemzeti értéktárat gyarapítja.
A jelentős múltat maga mögött tudó kollektíva fennállása óta feladatának tekinti – a településen élők foglalkoztatásának biztosítása mellett – a dél-palóc kézműves hagyományok felgyűjtését és művelését. A jelenlegi piaci igények figyelembevételével ma a kézi szövés, hímzés, varrott áru és ajándéktárgy készítés került előtérbe. A szövött és hímzett tárgy-együttesek az értékek megőrzése mellett, az adott kor elvárásainak és ízlésének figyelembevételével készülnek.
A Szövetkezet küldetése, hogy biztosítsa a régió tárgyi népművészeti hagyományainak megőrzését, dokumentálását és feldolgozását olyan formában, hogy ezáltal fennmaradjanak a sajátos, magas élőmunka tartamú, egyediséget és minőséget biztosító kézműves szakágak. Céljának tekinti a termékek folyamatos, a piaci igényekhez igazodó funkcionális fejlesztését, lakás- és öltözködéskultúránk szolgálatát. Munkája alapját a hagyományokat dokumentáló múzeumi anyag adja, a szakmai fejlődést az évek alatt készített nívós alkotások sorozata bizonyítja. A termékfejlesztést a szövetkezetben dolgozó, a Népművészet Mestere és népi iparművész címmel rendelkező alkotók vállalják, akik alkotóközösségekben és a Csillagvirág Népművészeti Egyesületben dolgoznak. Tevékenységüket Pataki Miklósné a Népművészet Mestere irányítja.
Az elsők között, 1951-ben megalakult egyesülés az egyetlen népművészeti szövetkezet, amely túlélte a rendszerváltást, és mind a mai napig munkát biztosít a környék asszonyainak. A szövetkezet nem csupán a hagyományos gyűjtésben vállalt jelentős szerepet, de a minták feldolgozása, katalogizálása is példaértékű. Munkája jelentősége abban áll, hogy a mintakincs feldolgozásával, továbbgondolásával funkciót talált termékeinek napjainkban is. Csodálatos függönyei, terítői nem csak hazánkban ismertek, de a világban is elismertté tették a magyar szőtteskultúrát.
A Szövetkezetben ma is közel 100 fő munkavállaló dolgozik, akik részben a központi műhelyekben, részben a saját lakásukban, bedolgozóként végzik a munkájukat. A szövetkezeti formában működő vállalkozás központja Hevesen van, ezen túl elsősorban bedolgozó csoportok dolgoznak Bodonyban, Istenmezején, Mátraderecskén, Recsken és Zaránkon.
Az általuk alapított Csillagvirág Népművészeti Egyesületben hatan kapták meg a Népművészet Mestere, és tizenhárman a Népi iparművész elismerést. Az alkotók ott vannak számtalan helyi, környékbeli és budapesti rendezvényen, és szívesen adják át tudásukat a szakmai iránt érdeklődőknek és az ifjúságnak.
„A vásárok, kiállítások, és a nyitott műhely programok, ahol megjelenünk, fontos színterei a figyelem felkeltésének és az értékek átadásának, mint ahogyan az 1993 óta megrendezésre kerülő Országos Szőttespályázat és Nemzetközi Szőtteskonferencia. Az, hogy ezt a nagyszabású programot rendszeresen mi szervezzük a Hagyományok Házával és a várossal együttműködve, méltó elismerése annak, hogy a szőtteskultúrának Hevesen milyen szerepe van. A hevesi értékek megismertetésének és továbbadásának lehetőségét biztosította pár éve az a TÁMOP-os projekt, melynek során több mint 400 gyereknek kínáltunk tanórán kívüli programokat. A Hagyományőrző Civil Napokat az idén már 10. alkalommal ünnepeltük. Ez a rendezvény nem elsősorban majális volt, több annál; egy minőségi kikapcsolódás, bevonva a civileket, a kulturális programokat bemutató gyermek-és felnőtt közösségeket, és az általuk közvetített értékeket” – nyilatkozta korábban Báder Miklósné elnök asszony.
A születésnapos szövetkezet vezetői, alkotói és dolgozói a jövőben sem pihennek: az általuk létrehozott Csillagvirág Népművészeti Egyesülettel és a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvánnyal együtt dolgoznak azért, hogy a Radics kúria felújításával időszaki kiállításoknak helyet biztosító tereket és konferencia termet alakítsanak ki, illetve a Csillagvirág székházában egy képzési központot hozzanak létre, ahol OKJ-s és non-formális keretek között oktatnák a népi kézműves mesterség alapjait. Elgondolásukat az a tény ihlette, hogy környezetünkben nagy számban vannak olyanok, akiket meg lehetne és kellene tanítani a szövés, a hímzés, a szűrrátét készítés fortélyaira, akik munkavállalóként, tudatos vásárlóként is megjelenhetnek. Meggyőződésük, hogy ennek a tudásközpontnak a megmentése nemcsak a népművészet környezetében élőknek fontos, hanem a városnak, a városban élőknek is.
„Az elmúlt 65 év lassan történelem, melyet sok száz ember szelleme, keze, közös akarata formált. A köszönet, a köszöntés nekik, a több évtizedig, esetleg csak néhány évig itt dolgozóknak is jár. Köszönjük munkájukat, az értékek gyarapítását, szövetkezeti hírnevünk öregbítését!
A mi ünnepünk ma is a munka, az elért sikereket a tárgyaink, a világ különböző szegletébe eljuttatott alkotások hordozzák.
Ezért is hálásan gondolunk alapítónkra, Juliska nénire, és mindazokra, akiknek nyomdokaiba léphettünk” – emlékezett meg az évfordulóról Báder Miklósné, aki 1975 óta vezeti a szövetkezetet.
