2024. November 27. Virgil napja

HEVES-Törődnek az izraelita temetővel is – képekkel

0

Méltó emlékhellyé vált az izraelita temető, szép munkát végeztek a közmunkaprogram dolgozói, akik a múlt esztendő óta, már rendszeresen takarítják a területet a városvezetés támogatásával – mondta el Lányi József, a körzet önkormányzati képviselője a Hevesi Hírportálnak.

A nyár folyamán egyebek mellett, Heves városának egy jelentős részén keresztülhaladó K2-es csatornát tisztították meg, kotorták végig közmunkásaink. S tovább folytatva a városszépítő munkálatokat, a napokban a 18. század végén létesült, – dudvával elborított – izraelita sírkertet alakították át méltó emlékhellyé. Az elmúlt hetekben folyamatosan nyírták a gazt, irtották a csalitos részeket. Munkájuk eredménye, ma már a 31-es úton utazók számára is jól észlelhető, a temető sírjait – közöttük Heves város jó nevű orvosai és gyógyszerészei is nyugszanak – rendezett környezetben láthatjuk.
2015 tavaszán még egészen megdöbbentő, méltatlan látvány fogadta az oda betérőt, hiszen az elhagyatott, gazdátlan síremlékeket teljesen benőtte a gaz, a bokrok. Akadtak olyan elburjánzott részek is, ahol a közlekedés szinte lehetetlenné vált.
A nők és férfiak hetekig, lelkiismeretesen dolgoztak a több platónyi gyom, növényi maradvány eltüntetésén. Akkor, a munkálatokat követően a 93 esztendős Kertész Imre gondnok örömteli tényként nyugtázta, hogy végre megfelelő környezetet teremtett az új városvezetés az elhunyt személyek emlékének méltó megőrzéséhez, ápolásához, hiszen évtizedek óta nem látta ilyen tisztának és rendezettnek a sírkertet.

Lányi József, a Római Katolikus Egyházközség gondnoka látogatásunk alkalmával többször hangsúlyozta, hogy a temetők rendbetétele és az emlékhelyek becsben tartása lényeges a városvezetés számára. A képviselő számos történelmi és egyházi emlék felújítását támogatta és ma is aktív résztvevője a karitatív megmozdulásoknak.

– Valóban szép tiszta lett a hely, jól látszik, mekkora területen hány egykor élt fontos hevesi polgár emlékét őrzi márványtáblákba vésett idézetekkel díszített síremlék. Fontosnak tartjuk, hogy a körzetekben és a közterületeken rend és tisztaság legyen, ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítunk a meglévő értékek ápolásra, minden adódó lehetőséget megragadva – emelte ki Sveiczer Sándor polgármester.

 

Egy kis helytörténet: Gy Gömöri Ilona főmuzeológus írásaiból kiderül, hogy a hevesi zsidó hitközség a XVIII. század végén alakult. A legrégibb síremlékek a XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről származik. A hagyomány szerint területét a Pusztacsászon birtokos Goldstein család adományozta a hitközségnek. A Chevra Kadisa (Szent Egylet) Hevesen 1830-ban alakult meg. Ez azért figyelemre méltó, mert másutt megalakulása megelőzte a hitközség megalapítását, vagy legalábbis azzal egybeesett.
A temető három élesen elkülönülő részből áll: a bejárathoz közel áll az 1981-ben épített Mártírok Csarnoka. Jól láthatóan különül el az újabb és a régi, többnyire járhatatlan területrész, mely hosszú idő után végre járhatóvá vált.
Több helyi jelentős személyiség síremléke található itt. Gránit obeliszk emlékköve van többek között Engel Péternek, aki sok funkciót betöltő közéleti személyiség volt, Blau Henriknek, aki „Heves város orvosa” volt, Spitzer Mór földbirtokosnak, Szántó György gyógyszerésznek, Einhorn Ármin malomtulajdonosnak, Füzessy Józsefnek, „Heves vármegye v. tb. tiszti főorvosának”. Gránit tábla alatt nyugszik Goldstein Lipót földbirtokos, Fischoff Márk tanító és Barabás Béla vármegyei főorvos. Impozáns gránit klasszicista építmények Szántó Géza földbirtokos, Halász Viktor kereskedők síremlékei és még sorolhatnánk.

A Mártírok Csarnoka: homlokzatán helyezték el a Mózes kőtábláját jelképező vésett kőtáblát, mely az egykori zsinagógáról került ide. Berendezése az eladott zsinagógából való. A bejárattal szemben látható az előimádkozó emelvény. A falon középen egy márványtábla emlékeztet az első világháborúban elesett hevesi izraelita hősökre. Mellette kétoldalt a falon nagyméretű emléktáblát helyeztek el, mely az 1942-44-ben a fasiszták által elhurcolt 350 hevesi és környékbeli községek mártírjainak neveit tartalmazza. A bejárattól jobbra vörös márvány emléktábla (a zsinagógában kézmosó falikút volt) látható, melyet a város, ill. a felekezet életében nagy szerepet játszó Spitzer család készíttetett.
Az épület teljes berendezése a hitközség templomából került jelenlegi helyére.

Fotó: Hevesi Hírportál

Hozzászólások lezárva.