Becslések szerint 400 millió ember szenved túlérzékenységben a világon, tehát az allergiát joggal nevezhetjük mára „népbetegségnek”. A levegőben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok – más néven allergének – Magyarországon kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket, akiknek 60 százaléka érzékeny a parlagfűre. A könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnőtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is. Az allergia a szervezet túlzott reakciója olyan -egyébként veszélytelen- anyaggal szemben, mely egészséges szervezetben semmilyen reakciót nem indít el.
Július végétől, augusztus elejétől a parlagfű allergiások életét nehezíti meg a növény virágzása. Közülük a legtöbben pontosan tudják, hogyan kerülhetik el a panaszokat, de a küzdelmet, az odafigyelést nem az első tünetek megjelenésekor, hanem jóval a parlagfűszezon előtt kell elkezdeni. Az októberig tartó idényben – ami nagymértékben függ az időjárástól és a szakemberek szerint a globális felmelegedés következtében egyre korábban kezdődik majd, és egyre tovább is tarthat – több praktikával hatékonyan lehet csökkenteni a kellemetlenségeket.
Tippek a “túléléshez”
- Amíg az allergén növény magas koncentrációban van jelen a levegőben, a lakásban tartsuk inkább zárva az ablakokat. A szellőztetést ne reggel 5 és 10 óra közé időzítsd, a pollenkoncentráció ugyanis ebben az időben a legmagasabb.
- Pollenszezonban ideális megoldást jelenthet, ha a szellőztetést és a lakás levegőjének hűtését egyaránt légkondicionáló segítségével oldjuk meg. A készülékek használata során azonban mindig ügyeljünk a tisztítási előírások betartására, a szűrőket és légcsöveket tisztíttassuk ki rendszeresen. Ennek hiányában ugyanis a készülékben megtelepedő penészgomba és por számos egyéb kellemetlen tünetet provokálhatnak.
- Azoknál, akik a parlagfűre allergiásak, a következő gyümölcsök és zöldségek fogyasztása lehet problémás: banán, dinnyefélék (sárga-, görög- és mézdinnye), cukkini, articsóka, uborka, paprika, napraforgóolaj és napraforgómag. A bogyós gyümölcsök, a citrusgyümölcsök, a füge, a földimogyoró, az ananász, a gránátalma és a mangó fogyasztása is allergiás tüneteket okozhat azoknál, akik a parlagfű pollenjeire érzékenyek. Ez azért is nehezítheti meg az allergiások életét, mert a gyümölcsök és zöldségek szezonja jóval korábban kezdődik, mint a parlagfű pollenjei a levegőbe kerülnének. Mivel az allergének nagyon gyakran megsemmisülnek a különböző ételkészítési eljárások során, a legtöbb keresztallergiás reakció nyers zöldségek vagy gyümölcsök fogyasztásakor jelentkezik.
- Ha autóban utazunk, tartsuk zárva az ablakokat és használjunk belső keringetésű, pollenszűrővel ellátott légkondicionálót. A berendezést rendszeres időközönként ki kell tisztítani! Vonaton, buszon üljünk háttal a menetiránynak, hogy a huzat ne az arcunkba hordja a polleneket.
- Allergiaszezonban naponta érdemes hajat mosni, a legjobb esténként, így a polleneket nem visszük be a hálószobába, és jobban tudunk majd aludni.
- Nyáron ne a szabadban teregessünk, a frissen mosott, nedves ruhákon ugyanis könnyedén megtapadnak a pollenek, így a ruha viselése közben ismét fokozottan jelentkezhetnek a tünetek.
- Allergiásként sem kell lemondanunk a mozgás öröméről, de főszezonban inkább a zárt termi edzéseket részesítsük előnyben. Ha mégis a szabadban sportolunk, viseljünk maszkot. Kerüljük a foci- és golfpályát, mert a frissen nyírt fű rohamot válthat ki. Allergiás asztma esetén különösen jótékony hatású lehet a rendszeres úszás, melynek segítségével nem csak az állóképesség, de a nyugalmi légzésfunkció is javítható.
Ami segíthet még
Egyes vélemények szerint a kecsketej és a homoktövis-kivonat segít az allergia tüneteinek csökkentésében, de számos más, gyógynövény-alapú készítményt találhatunk a herbáriák polcain. Tuti recept nincs, mindenkinek más válik be. Érdemes megpróbálkozni homeopátiás készítményekkel, és sokan esküsznek az akupunktúrára is. Allergiás asztma esetén a sóbarlangok nyújthatnak megkönnyebbülést.
A parlagfű a legigénytelenebb, egyszersmind a legagresszívabb gyomnövény. Egy gabonaszállítmánnyal Észak-Amerikából került Magyarországra az 1920-as években. Rövid idő alatt megszokta az éghajlatot, ma már az egyik legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. A mélyebb talajrétegekbe került magok akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak. Kedvező feltételek mellett, ha a felszín közelébe kerülnek, ismét kikelnek, és növekedésnek indulnak. Augusztusban a virágport a szél akár több 100 kilométeres távolságokra is képes eljuttatni.
Forrás: Internet
