Cseh László – a 200 pillangó sikertelen döntője után – holtversenyben lett ezüstérmes Rióban 100 pillangón, csakúgy, mint Michael Phelps és Chad Le Clos is, ugyanis századra ugyanolyan időt úsztak. Az aranyérmet az előfutamot és elődöntőt is megnyerő szingapúri Joseph Schooling szerezte meg.
Cseh Lacinak eddig nem úgy alakult a riói ötkarikás játékok, ahogyan eltervezte: 200 m pillangón ugyan bejutott a döntőbe, de ott nem tudott jót úszni, és csak a hetedik helyen zárt abban a mezőnyben, ahol a szám másik magyar finálésa, Kenderesi Tamás bronzérmes lett. A rövidebb pillangószámban azonban mindenképpen javítani akart: „…meg kell mutatni, hogy nem vagyunk mi bénák, csak eddig nem úgy jött ki a lépés” – fogalmazott a finálét megelőzően.
Cseh a rajtot ezúttal sem a legjobban kapta el, és ötvennél is csak a negyedik helyen fordult, de hatalmasat hajrázott, és egyszerre csapott célba Michael Phelpsszel és Chad Le Closszal – így 51.14-es idővel mindhárman ezüstérmesek lettek. Az élen az előfutamot és az elődöntőt is megnyerő Joseph Schooling zárt 50.39-es olimpiai csúccsal, ezzel Szingapúr első olimpiai aranyérmét nyerte az olimpiák történetében.
„Nagyon örülök ennek az ezüstéremnek, főleg, hogy hárman osztozunk rajta. Sajnálom, hogy nem lett meg az arany, de nem voltam elég gyors hozzá – nyilatkozta mosolygósan a döntő után Cseh László a mob.hu-nak. – A kezdésben azért még maradtak tizedek, de a második ötven elég jó volt, állóképességben rendben vagyok. Sajnálom, hogy nem lett meg az arany, mivel úgy jöttünk ki, hogy sikerülhet, de ezért vagyunk emberek, mert hibázunk. Ha egy év múlva lenne még egy olimpia, már biztosan nem követném el ugyanezeket a hibákat. Meglátjuk, hol leszek négy év múlva: a tv előtt vagy a medence partján…”
„Azt azért látni kell, hogy a legjobb időmtől is fél másodpercre volt az első hely, tehát egy nagyon gyors első ötven kell ahhoz, hogy megússzam – folytatta kiválóságunk. – Lesz motiváció a jövő évi budapesti vb-re, ezért érdemes edzeni. Az első ötven mellett a technikámon is dolgozni kell, lelkileg is dolgoznom kell, úgy kell kijönnöm a medencéhez, hogy ha egy zongora esik a fejemre, az se viseljen meg. Szeretnék úgy versenyezni hazai közönség előtt, hogy szétfeszít az érzés, nem pedig stresszel. Kár, hogy 30-31 éves korom körül jönnek elő újabb dolgok, amiken kell javítani, de legalább van motivációm.”
Cseh László a mentális felkészülésével kapcsolatban elárulta: az elmúlt napokban sok időt töltött a szobájában, a fal felé fordulva, egyedül, de rájött, hogy a hazafelé menő gépet már lekéste, veszítenivalója pedig nincs. „Tudtam, hogy akármi történik velem, nem fogok megfutamodni, mert azt örök életemre bánnám, ezért felálltam és megpróbáltam jól versenyezni.” Sikerült!
Forrás: Internet
