A magyar forint (jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája. A II. világháború után, a pengő helyett vezették be ismét, az 1945-1946 évi hiperinflációt követően. Ez a forint még aranyalapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 Ft 0,0757575 gramm arannyal volt egyenlő, 1 kg arany 13 210 Ft-ot ért. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben.
A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. Hollandiában a 14. századtól 2002-ig a holland gulden volt a fizetőeszköz. A Holland-Antillákon és Arubán a volt holland gulden alapján vert helyi gulden ma is használatban van.
Németországban a dél-német forint (németül: Süddeutsche Gulden) a dél-német államok (Bajorország, Baden, Württemberg, Frankfurt és Hohenzollern) pénzegysége volt 1754-1873 között.
Ausztriában a konvenciós forintot, majd az osztrák értékű forintot a Habsburg Birodalomban 1762-1867 között, az osztrák értékű forint örökébe lépő osztrák-magyar forintot pedig az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867-1892 között használták. A pénznem neve németül Gulden, magyarul forint, latinul florin volt. Írországban a florint 2 shillinges értékben használták 1928-1968 között, Ausztráliában pedig a florin 1910-1966 között volt forgalomban.
A magyar forint értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.
A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).
A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint leghamarabb 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.
Értékének becslése
A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:
1946-ban 13,21 Ft/g
2010-ben 9360 Ft/g
A forint aranyfedezetének részaránya kezdetben 25% volt; 1946 decemberére elérte a 33,8%-ot.
Az aranyparitás 1946 után csak névlegesen valósult meg. Habár a forint azóta konvertibilissé vált, az arany helyett az amerikai dollárhoz és az euróhoz viszonyítják az értékét.
A forint árfolyama 1946 és 1952 között kb. két és félszeresére romlott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1946-ban 680 forintot kellett fizetni ugyanazért az árucikkért, amely 1950-ben 1000 forintba, 1952-ben 1680 forintba került (eltekintve a fogyasztói kosár változásától ebben az időszakban).
1946-ban
1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 kg búzadara 1,40 Ft,
1 kg liszt 1,40 Ft,
1 kg cukor 7,00 Ft,
1 liter kannás tej 0,90 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft,
1 levél helyben 0,30 Ft,
1 telefonbeszélgetés 0,60 Ft,
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt
A jegyrendszer 1949. augusztus 31-ig volt érvényben.
Érmék
Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20 forint) egészen 1989-ig verték. A rendszerváltozás után teljesen új tervezésű 1 forint–200 forint közötti forgalmi érméket adtak ki, a filléreket pedig 1999-ig fokozatosan kivonták. Az első bicolor érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták a 200 forintos érmét. 2002 óta minden évben adnak ki forgalmi emlékpénzeket. Kifejezetten a gyűjtők számára vert emlékpénzek színesfémből, ezüstből és aranyból is készülnek.
2008. március 1-jén kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól az Országgyűlés törvényt hozott. Eszerint a 0,01 és 2,49 forint közötti árakat 0-ra, a 2,5 felettieket 5-re kell kerekíteni. A 200 forintos érmét 2009. június 15-én újra bevezették, ezúttal bicolor formában.
Bankjegyek
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:
előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Magyarország címere
hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel
A bankjegysorozat első tagját, a 200 forintos bankjegyet 2009. november 15-én kivonták a forgalomból.
A forint bevezetésének 70. évfordulójára emlékérme-kibocsátással és a pénzeszköz történetét bemutató időszaki kiállítással emlékezik meg a Magyar Nemzeti Bank. Gerhardt Ferenc, a bank alelnöke hétfőn kibocsátotta a tízezer forint névértékű ezüst emlékérmét és annak kétezer forint névértékű színesfém változatát, valamint forgalomba helyezte az ötvenforintos érme emlékváltozatát is a Corvinus Egyetemen tartott ünnepségen.
70 év egy pénz esetében nem kevés idő, ma Európában kevés pénzeszközről mondható el, hogy ilyen hosszú ideje forgalomban van – mondta Gerhardt Ferenc. Szerinte ahhoz, hogy egy pénz betöltse a feladatát, öt dolognak kell megfelelnie – ezek az érték, a fejlődés, a hagyomány, az időtállóság és a stabilitás. Az MNB alelnöke azt mondta: a forint megfelel ezeknek a kritériumoknak, és a jegybank optimista azzal kapcsolatban, hogy ez még sokáig így lesz – ezért döntöttek nemrégiben a forintbankjegyek megújításáról.
A Corvinus Egyetem C épületében az évfordulóról megemlékezik a forint történetét bemutató időszaki kiállítás is, amely felöleli a forintrendszer teljes történetét, kitekintve a fizetőeszköz előképének számító középkori magyar aranypénzekre, a 16. századi ezüsttallérokra is. A fókuszban a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése óta eltelt 70 év gazdasági, történeti, numizmatikai bemutatása áll. A tárlat emellett bemutatja a bankjegyhamisítás elleni küzdelem technikai fejlődését is. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.
Forrás: Internet
