Ünnepi szentmise és a szertartást követő hagyományos úrnapi körmenet Hevesen
Az Úrnapja Krisztus szent testének és vérének ünnepe. Szentháromság ünnepe utáni csütörtökön, Magyarországon a következő vasárnapon tartott főünnep. Ez a nap az Oltáriszentségben jelen levő Jézus Krisztus ünnepe.
A hevesi Belvárosi Római Katolikus Templomban május 29-én Nagy István plébános mutatta be a délelőtti szentmisét, ezt követően pedig úrnapi körmenetet vezetett a városközpontban.
Úrnapja ünnepét 1264-ben rendelte el IV. Orbán pápa, ez Szentháromság vasárnapja után az első olyan ünnep, amely nem konkrét bibliai eseményt jelenít meg, mint a húsvéti vagy a karácsonyi ünnepkör, hanem egy úgynevezett “hittitkot”.
A Krisztus testét és vérét jelképező oltáriszentség titkát megjelenítő ünnepet eredetileg a pünkösdöt követő vasárnap utáni csütörtökön ünnepelték, a II. vatikáni zsinat óta – azokban az országokban, ahol nem munkaszüneti nap – vasárnap is meg lehet tartani. Így a Vatikánban például csütörtökön, míg Olaszország többi részén vasárnap ünneplik.
Úrnapja manapság a virágszőnyegekről, a falusi virágsátrakról és a körmenetről ismert, utóbbi szokás a XV. századtól terjedt el. A körmenetek a lakott területeket járták végig, szimbolizálva, hogy Jézus jelen van a falvakban, városokban egyaránt.
Forrás: Internet
A 2016-os körmenet képeit itt megtekintheti.
Fotók forrása: Katolikus Templom Heves
