Szóné Kovács Márta: „Információs társadalomban élünk, ahol nem azért elkerülhetetlen intézmény a könyvtár, mert ezt állítjuk, hanem mert gyűjteménye és szolgáltatásai révén szükség van rá. A legfontosabb elv, hogy középpontban a felhasználó áll, az ő igényeit, szükségleteit, elvárásait kell kielégíteni.”
Az első könyvtárak históriája több ezer éves múltra tekint vissza. Az ókor leghíresebb írásos gyűjteményének az alexandriai könyvtár adott helyet, melynek alapítása I. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó nevéhez fűződik. Hazánkban a 18. század második feléig csak magán könyvgyűjtemények léteztek – egyik leghíresebb Mátyás király Bibliotheca Corviniana-ja volt -, ezeket azonban a közönség nem látogathatta. Az első nyilvános könyvtárat mintegy 300 évvel később, egy felvilágosult főpap hozta létre. Klimó György pécsi püspök székhelyén egyetemet szeretett volna alapítani; a könyveket eredetileg az egyetem tudományos munkájának támogatására gyűjtötte. Az intézmény létrehozására nem kapott engedélyt, de 1774-ben 15 ezer kötetes gyűjteményt bocsátott a tanulni vágyók rendelkezésére. Ez volt Magyarország első közkönyvtára.
A hevesi olvasók igényeit kiszolgáló közgyűjtemény történetéről és működéséről Szóné Kovács Mártával, az intézmény vezetőjével beszélgettünk.
„Hevesen 1885-ben alakult meg egy Polgári Olvasókör, mely a következő évben egy kisebb könyvtár alakításáról döntött, de a településen működő egyletek és szövetségek némelyike is rendelkezett ún. „könyvtárral”. Az Olvasókör a két világháború között már 700 kötetes gyűjteményt tudhatott magáénak. A Hevesi Járási Könyvtár 1953-ban nyílt meg a Járási Tanács és a népművelők kezdeményezésére. Napjainkban is működő formájában 1963. július 1-től létezik, mint a város egyetlen – közösség által elérhető – közgyűjteménye. Az önkormányzatiság fennállása óta kötelező feladat a nyilvános könyvtárak működtetése, melynek feltétele egy mindenki által megközelíthető, rendszeresen nyitva tartó, könyvtári szolgáltatásra alkalmas épület fenntartása és könyvtárosi képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatása.”
– Volt időszak, amikor a gyermekek és felnőttek külön épületekben vehették igénybe a könyvtár szolgáltatásait.
„A két részleg 1984-ben vált külön. Ekkor a felnőtt részleg maradt a helyén, a gyermekkönyvtári pedig a Fő útra, a volt járási hivatal megüresedett helyiségébe költözött. 1997. augusztus 20-án, a kor színvonalának megfelelő gyerekkönyvtár átadására került sor a Baross Gábor úton. Az állomány tágas, boltívekkel elhatárolt térben kapott elhelyezést. Volt szabadidő eltöltésére alkalmas TV, videó-helyiség és folyóirat olvasó kuckó is. Ez nagyon ideális helyzet volt, hiszen a gyerekeknek más az életterük, a korosztályi igényeik, és a volt börtön felújított épülete ezeknek jobban megfelelő, „zajosabb” intézmény lehetett.
Mióta újból egy épületbe „kényszerült” a két részleg, azóta az 51 ezres állomány 60%-a van raktárban. Ebben benne van a több mint 47 ezer könyv, minden beleltározott dokumentum típus, audiovizuális és bakelit lemezek. Szabadpolcon a legkeresettebb kötetek vannak, melyeket időnként cserélünk. Ha konkrét igény merül fel, akkor pedig a raktárból tudjuk előkeresni.”
– És ha a raktárban sem található meg a keresett könyv, vagy irat?
„Az Országos Dokumentumellátó Rendszeren keresztül bármit be tudunk szerezni. Az Országos Széchényi Könyvtár a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés keretében akár külföldről is meg tudja kérni a kérdéses dokumentumokat.
– Milyen egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe a könyvtári tagok?
„A kölcsönzésen túl szkennelés, fénymásolás, faxküldés áll az olvasók rendelkezésére. Bár a könyvtár nem rendezvény centrikus, de az irodalomhoz, kultúrához köthető programok szervezése marketing szempontból fontos szerepet játszik az intézmény életében. Műveltségi vetélkedők, Nemzetközi Könyvajándék Nap, Internet Fiesta, költészet napi szavalóverseny, gyermeknapon meglepetés nyitva tartás, Ünnepi Könyvhét, októberben Országos Könyvtári Napok, Márton napi helytörténeti vetélkedő, Téli Gyermekkönyvhét, író-olvasó találkozók; mind-mind a könyvtár népszerűsítését szolgálják.
A digitális írástudás a XXI. sz. követelménye, ennek érdekében már többször szerveztünk tanfolyamot idősebbeknek, akik csak itt jutnak géphez. Velük az alapvető dolgokat tanítottuk meg. Az ilyen típusú oktatásra lenne igény, csak kapacitás nincs, hiszen akkor a napi látogatók szenvednének hátrányt. A könyvtárunk eMagyarország pont is, van e-mentorunk, és helyet biztosítunk az országosan szervezett képzéseknek.
Az integrált könyvtári rendszer jóvoltából, számítógépen keresztül is elérhető az elektronikus katalógus, amiben otthonról is lehet keresni, és ami arról is információt nyújt, kölcsönözhető állapotban van-e az általunk olvasni kívánt könyv. A katalógus a www.konyvtarheves.hu, vagy a www.brody.iif.hu weboldalakon érhető el.”
– Megismertük a könyvtár szolgáltatásait. Most beszéljünk a szolgáltatást nyújtó könyvtárosról.
„Először is szeretnék egy sztereotípiát eloszlatni: a könyvtáros nem csak ott ül a pultnál és könyvet kölcsönöz. Azt is persze, de a kölcsönzés csupán egy része annak a folyamatnak, amit egy könyvtárosnak el kell végeznie a munkája során. Feladata az állománygyarapítás: ehhez tájékozódnia kell a könyvpiacon, az ajánlatokat összevetni az olvasói szükségletekkel – melyek tradíción és igényeken alapulnak -, kiválasztani, majd a költségvetés lehetőségeihez mérten beszerezni a könyveket. Miután a tétel megérkezik, manuálisan be kell leltározni az egyedi leltárkönyvbe, pecsételni, leltári számot beleírni, elvégezni a formai és tartalmi feltárást, katalógus cédulát készíteni a könyv azonosítására alkalmas adatokkal, és ezen adatok birtokában fölvinni a Corvina integrált könyvtári rendszerbe. Ezek után jelenik meg a web-katalógusban, bekerül az olvasószolgálatba, és kölcsönözhetővé válik.
A könyvtáros feladata az állomány selejtezése is, hiszen az állomány alakítása a gyarapításból és a tervszerű apasztásból tevődik össze. Emellett különböző szolgáltatásokat nyújt: szak-és szépirodalmi tájékoztatás, irodalomkutatás, bibliográfiakészítés, általános információadás, használóképzés, tanfolyamok, digitális írástudás, könyvtár bemutatás, segítő szolgálat, könyvtárhasználati órák, rendezvények szervezése. Helyben használat során a kölcsönzéssel kapcsolatos feladatok, beiratkozás, előjegyzés, hosszabbítás, felszólítás ügyintézése, könyvtárközi kölcsönzés, távolról elérhető szolgáltatások, fénymásolás, nyomtatás, digitalizálás, szkennelés, fotózás, adatmentés és még sorolhatnám.”
– Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a jó könyvtáros?
„Tájékozott, művelt, szociálisan érzékeny, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, segítőkész, elhivatott. Munkája során mindig a könyvtárhasználó a legelső.”
– És milyen egy jó könyvtár?
„Hagyományt örökít és jövőt szolgál a legkorszerűbb technikai eszközökkel felszerelve, a legújabb keresett irodalommal rendelkező, barátságos környezetben. A jó könyvtárban minőségi szemlélet segíti a munkát, az egyensúly megteremtését a hagyományos könyvtári szerep és a jövő kívánalmai, a divat és az örök érték között. Információs társadalomban élünk, ahol nem azért elkerülhetetlen intézmény a könyvtár, mert ezt állítjuk, hanem mert gyűjteménye és szolgáltatásai révén szükség van rá. A legfontosabb elv, hogy középpontban a felhasználó áll, az ő igényeit, szükségleteit, elvárásait kell kielégíteni.”
– Mennyi olvasója van a hevesi könyvtárnak?
„A tavaly decemberi adatok szerint 1100 tagunk volt, ami az országos átlagnak felel meg. Ők 12353 alkalommal használtak valamilyen szolgáltatást. A 14 év alatti tagok száma 390 fő, akik 5900 alkalommal látogattak meg bennünket.”
– Milyen jövőképe és vágyai vannak a hevesi intézmény dolgozóinak?
„Jövőképünk szerint a könyvtár településünk kulturális életének egyik meghatározó és megkerülhetetlen alapintézménye, melyben fizikálisan és virtuálisan is akadálymentes környezetben biztosítjuk szolgáltatásainkat. A változó használói igényeknek megfelelő modern, esztétikus, barátságos közösségi térként működünk, ahol minden tevékenyégnek megvan a maga helye és optimális környezete.
Intézményünk a város valamennyi lakója számára elérhető, korszerű információ-közvetítő központ, rendelkezik az ehhez szükséges technikai és technológiai háttérrel, valamint felkészült munkatársakkal.
Gyűjteményünk fejlesztése során arra törekszünk, hogy az elektronikus és digitális dokumentumok mellett a hagyományos dokumentumok értékeit is megőrizzük.
Szolgáltatásaink tervezése során érzékenyen reagálunk a társadalmi változásokra, multikulturális igényekre, és teret biztosítunk a modern technikának, a színvonalas előadásoknak, rendezvényeknek, kiállításoknak. Könyvtárunk aktív részese a helyi értékek felkutatásának és feltárásának. Gyűjti és őrzi az azokról szóló dokumentumokat.
Bizakodunk, hogy egyre többen felismerik és bátran használják a könyvtár szolgáltatásait, hiszen ez törvény adta lehetősége minden állampolgárnak.”
Egy könyvtár soha nem volt, és valószínűleg nem is lesz önfenntartó. Létéhez, gyarapodásához mindig mecénásokra volt szüksége. Fennmaradásához alkalmazkodnia kell a kor követelményeihez, hiszen digitalizált világunkban, sajnos egyre kevesebb tér jut a kézbe fogható, lapozható, papírról visszaköszönő soroknak. Pedig – abban azt hiszem, egyetérthetünk a könyvtárba járókkal -, kevés kellemesebb időtöltést lehet elképzelni annál, mint amikor kedvenc karosszékünkbe kuporodva kezünkbe vehetünk egy értékes irodalmi művet, egy-egy izgalmas krimit, romantikus regényt, vagy éppen verseskötetet.
