Tizenhét gyermek elsőáldozását kísérték figyelemmel május 22-én a Belvárosi Katolikus Templomban szülők, keresztszülők, családtagok és barátok, valamint a hívek. Az ünnepségen a 10 éves Keresztelő Szent János Kórus is énekelt.
Az elsőáldozás: az Oltáriszentség első alkalommal történő vétele. A latin szertartásban csak felnőttkeresztség esetén, a bizánci szertartásban mindig a keresztséggel és a bérmálással együtt történik. A latin szertartásban a gyermekkeresztség elterjedése vonta maga után az önálló ünneplését. A 19. században általában fehérvasárnap történt. 1215-ben a IV. lateráni zsinat az elsőáldozás idejét az értelem használatához, a 7. életév tájához kötötte, amikor megfelelő oktatás után a gyermek már különbséget tud tenni az Oltáriszentség és a közönséges kenyér között és képes a gyónásra. A 17. században a korhatárt egyre feljebb vitték, egészen a 13-14. évig, arra hivatkozva, hogy még nem érthetik az áldozás lényegét. A 20. század elején a 9-11. év táján bocsátották elsőáldozáshoz a gyermekeket.
1946-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elrendelte az egész országban, hogy az elemi iskolák 1. osztályos tanulóit elsőáldozásra kell vezetni. Ez tavasszal, a húsvéti időben történt. Az 1930-as években még élő szokás szerint elsőáldozásra a fiúk fekete, a leányok fehér ruhát, s néhol kisebb értéktárgyakat (órát, nyakdíszt) kapnak keresztszüleiktől; tőlük kapják a fiúk a mellcsokrot és a leányok a virágkoszorút, s ebéden is náluk vannak. A templomnak zöldággal és virággal való földíszítése az elsőáldozók és hozzátartozóik szokásos kötelessége.
A hatályos egyházjog szerint gyermekek elsőáldozásra bocsátása csak akkor megengedett, ha gondos fölkészítésben részesültek, kellő ismerettel rendelkeznek, képességük szerint felfogják Krisztus misztériumát, s az Úr testét hittel és áhítattal tudják magukhoz venni, valamint előzőleg szentségi gyónáshoz járultak. Azt, hogy az első gyónásnak meg kell előznie az elsőáldozást, a Szentszék korábban is hangsúlyozta. A felnőtt korban megkeresztelkedő ember a keresztség után gyónás nélkül rögtön szentáldozáshoz járulhat.
A szülők és a plébánosok kötelessége gondoskodni arról, hogy az értelmük használatára eljutott gyermekek, kellő felkészítéssel, mielőbb elsőáldozásban részesüljenek.
Fotó: Hevesi hírportál/Jakab Tibor
