A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, Pünkösd napját. Pünkösd a keresztény egyház harmadik legnagyobb ünnepe.
A Pünkösd a Húsvét szombatját követő 50. nap. A név a görög pentekosti szóból ered, ami 50-et jelent. Az ünnep eredetileg a zsidó vallásból ered.
A húsvét utáni ötvenedik nap, a sabouth a zsidóságnál eredetileg az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának ünnepe volt.
A II. századtól kezdve a kereszténység is átvette ezt az ünnepet, Újszövetségi egyházi ünnep, és ilyenkor a Szentlélek eljövetelére emlékezik ezen a napon az egyház.
A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban.
A jellegzetes pünkösdi szokások, mint a királyválasztás, a királynéjárás, a zöldágazás, májusfaállítás, a különböző pünkösdi játékok, mulatságok még kevésbé gyökereznek a keresztény hagyományokban.
A legjellegzetesebb pünkösdi tradíciók Európa-szerte az ókori Róma tavaszi ünnepére, a Floráriára vezethetők vissza. Közülük számunkra talán a pünkösdi királyválasztás és a Csíksomlyói búcsu a legismertebbek.
Az Ünnep hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik.
Az ünnep napján, sőt másnapján szokás volt táncmulatságokat rendezni.
Az ünnep természetes szimbóluma a piros pünkösdi rózsa.
A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei libasült uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat, pitéket friss gyümölccsel – eperrel, cseresznyével – töltötték meg
Pünkösdi jelképek: pünkösdi rózsa, fehér galamb, zöld ág, nyírfaág, gyümölcsfaág, bodza virág..
Forrás: Internet
Fotó: Facebook/Katolikus Templom Heves