Miért éppen Jenaplan?
Amikor egy iskola vagy egy pedagógus új módszer bevezetéséről dönt, annak megalapozott szakmai döntésnek kell lennie. Így történt ez akkor is, amikor elhatároztuk, hogy a Körzeti Tagiskolában a Jenaplan módszert alkalmazzuk nevelő-oktató munkánk során. Számtalan kérdés fogalmazódott meg bennünk, melyekre választ kellett találnunk.
Olyan módszertani megoldást kerestünk, amely megfelel a korigényeknek, közel áll a gyermekek világához, közelebb hozza a családot az iskolához, jól alkalmazható a meglévő iskolai keretek között. Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskolában találtunk olyan mintaértékű tanítási modellt, amely megfelelt az elvárásainknak.
Melyek voltak a legfontosabb szempontjaink a választásban?
- Alternatív módszerként alkalmazható legyen hagyományos iskolai keretek között.
Az alternatív módszerektől sokan azért idegenkednek, mert időnként szélsőséges elveket vallanak: azaz túlzott engedékenységet mutatnak, vagy túlzott követelményt támasztanak a megszokotthoz képest. Ezeket mi sem tartjuk követhetőnek. A Jenaplan módszerként való alkalmazása mentes mindezektől. Ugyanarra a tantervi követelményre és ugyanarra a tankönyvre építi a tanító a munkát. Az óraszámok is a törvény által meghatározottak, az órák beosztása is a hagyományosan megszokotthoz igazodik.
A tanító/tanár tanítási módszerét az ismeretek közvetítésének és gyakoroltatásának módja teszi mássá.
- Legyen bizonyított a módszer beválása.
Az Egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskolában – amely Eger egyik legkiválóbb iskolája – 2000 óta alkalmazzák ezt a módszert felmenő rendszerben. Eleinte csak évfolyamonként egy osztályban, majd a szülői és a tanítói igényeknek megfelelően az évek során egyre több osztályban alkalmazzák. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a jénás osztályok tanulóinak fejlettebb a kommunikációs készsége, a kompetenciamérések eredményei és a továbbtanulási mutatók magasabb értékeket mutatnak, a középiskolák visszajelzései jók, az osztályközösségek fejlettebbek, a szülők és az iskola kapcsolata szorosabb. Mi ezt az egri modellt tartjuk követhetőnek. Másfél évtizedes tapasztalataikat osztották meg a módszer iránt érdeklődő tanítóinkkal szakmai megbeszélések keretében. Számos tanítási órát láthattunk és láthatunk majd még, hogy ötvözhessük az eddigi módszereinket az újonnan tanultakkal.
- Sokoldalúan fejlessze tanulóink személyiségét és legyen jó hatással a tanulóközösségre.
A Jenaplan a gyerekek személyiségfejlődését előtérbe helyező módszer. Minden gyerek esélyt kap arra, hogy a saját képességei kibontakozzanak. Nincsenek elitosztályok, jó és gyenge csoportba beskatulyázott tanulók az osztályon belül, mindenki egyformán fontos, saját képességei szerint haladhat. A blokkórák lehetőséget adnak a képességek szerinti gyakorlásra, a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. A tehetséggondozással foglalkozó szakirodalom a tehetséggondozó módszerek közé sorolja a Jenaplant.
A személyesen átélt, megismerésen alapuló munkát helyezi előtérbe a Jenaplan. Ehhez kapcsolódik a projektek megvalósítása. A projektoktatás azokat a képességeket, készségeket fejleszti, amelyeket a későbbiekben, akár felnőtt életükben is tudnak hasznosítani a gyerekek: ilyenek például az információgyűjtés, az információk szelektálása, az együttműködés, a tolerancia, egymás segítése. Az ünnepeknek is fontos szerepe van e módszerben. Műsorokat készítenek, együtt verselnek, énekelnek. Átélik az ünnepelt és az ünneplő szívet melengető érzését.
A gyermekek életkori sajátossága a játék iránti igénye. A Jenaplanban a játék nem a hagyományosan vett játékot jelenti, hanem az ismeret és gyakoroltatás során alkalmazott didaktikai játékot. Ezek alkalmazása nem idegen a napi tanítói gyakorlattól, de a jénás osztályban tanító pedagógus felé elvárásként jelentkezik ezek sokoldalú használata.
A Jenaplan erőssége a kommunikáció központú oktatás, melyet beszélgetésként tudatosít a gyerekben. Ennek előnyei akkor érezhetők igazán, amikor a félénkebb gyerek is megmer szólalni, mert megtanulja kifejezni gondolatait; amikor könnyebben és választékosabban fogalmaz írásban és szóban; amikor gördülékenyebb a szóbeli felelete például történelemből; amikor kiderül, hogy fejlett a beszédértése, mert megtanul figyelmesebben és „értőbben” hallgatni; amikor csökken a konfliktusok száma, mert megtanulják megbeszélni a problémát;
A kooperativitásra épülő csoportmunka és páros munka jellemző a jénás órákon. A csoportban/párokban különböző képességű tanulók vannak, ahol mindenkinek feladata van. Az órákon jól kialakult szabályrendszerrel biztosítják a zavartalan és gördülékeny munkavégzést. Az csoportmunka által a tanulók képesek együtt dolgozni társaikkal, képesek a másság elfogadására, türelmet és önfegyelmet tanulnak.
Ritmikus heti terv szerint folyik a nevelés-oktatás. Ezt a heti tervet megkapja a gyerek és szülő egyaránt. Második osztálytól sem szűnik meg a szöveges értékelés. A jegyek mellett a tanítók szövegesen is értékelik a gyerekeket. Ez lehetővé teszi az egyénre szabott fejlesztő hatású értékelést.
- Erősítse az iskola és szülői ház kapcsolatát.
A Jenaplan nyitott iskola, első sorban a szülők előtt. Szabad teret enged az iskola és szülők együttműködésének. A szülők többször bejöhetnek órákra, családi délutánok, közös ünneplések és kirándulások szervezését is lehetővé teszi. Ezek megkönnyítik a kapcsolattartást, egymás megismerését, a problémák feltérképezését, az együttműködést.
A Jenaplan módszerrel tanított tanulók szeretnek iskolába járni, képességeik jól fejlődnek, tanítási órákon sikerélményei vannak. A sokoldalúan fejlett személyiséggel rendelkező tanulók képessé válnak a felnőtt élet kihívásaihoz való rugalmas alkalmazkodásra.
Szabó Imre Tiborné
intézményvezető
Fotó: beküldött fénykép
