Az ÜVEG-PORCELÁN-AJÁNDÉK-VIRÁG üzlet és a HEVESI HíREK folyóirat által meghirdetett Szerelmes Vers-eny tizenegyedik költeményét B.T. monogrammal küldte alkotója.
Itt belül
Egy csomó közös kép a szobámban a falon már egy gyűjtemény,
Emlékek vannak mögöttünk, s nem csak az agyamból lett szülemény.
Minden szó amit éppen mondasz, az a szívem húrját perzseli,
Nem kérek tőled drága cuccot, nekem a csókod is megteszi.
Ha beteg lettem, akkor a gyógyszer helyett te lettél a gyógymód,
Aztán erőre kaptam, és egymáson nem hagytuk meg a pólót.
Nélküled nem ment, most meg oly simán jutok egyről a kettőre,
Isten küldött nekem, s ez a lány mára a szerelmi edzőm lett.
Ahogy a föld szép lassan átöleli a fáról hullt levelet,
Úgy ölelnélek karjaimban én is, hogyha bajba keveredsz.
Az illatod nem hagy engem nyugodni a feltámadó szélben,
És közben az ég szivet rajzol nekünk, majd ellátja azt névvel.
Édesem kérlek, hitesd el velem, hogy van egy másik valóság,
Ahol mindenki szeret mindenkit, és nem ér senkit csalódás.
Mikor csókot adsz, a legborúsabb napon is ránk ragyog a nap,
Amint “szeretlek”-et mondasz, tudom, nem álmomban hallottalak.