Ha egy reklámban gyerek és kutya szerepel, az már biztos siker – tartják a szakemberek. Mert a gyerekek imádni valóak, a kutyák pedig ragaszkodást és hűséget sugároznak. Nem véletlen, hogy a legtöbb –optimális esetben – kertes házban élő családnak van egy, netán több házi kedvence, aki származásától függően terel, vadászik, őriz, véd, segít, vagy csak társaságot biztosít a mindennapokban. Legyen bár fajtájának kiemelkedő példánya, esetleg keverék kutyus, mindenképpen sokat jelent az őt otthonába fogadónak.
A kutyák szeretete fokozottan igaz a Tajti családra, leginkább a feleségre, Burovincz Katalinra, aki évek óta tenyészti sikeresen a Dinnyésvárosi Kennel Európa és Világ Győztes példányait. Az ABC szerint haladva, legközelebbi almuk az S betűs lesz.
– Miért kezd valaki kutyatenyésztéssel foglalkozni?
„Nem is tudom. Valahogy belekeveredtünk ebbe. Először csak egy kutyust szerettem volna, de nagyon. Minden kóbor eb megtalált hazafelé az iskolából, én mindet haza is vittem, megetettem, megitattam, majd természetesen reggelre odébbálltak. Később, mikor már tényleg saját kutyám lett, valahogy szerettem volna látni, hogy milyen kölykei lesznek. Elkezdünk kiállításra járni, előbb német dogjaink voltak, majd törpe pincherek, aztán jött a KERRY BLUE TERRIER és elrabolta örökre a szívünket. Első saját kerrynk 97-ben érkezett, őt 2 év múlva egy spanyol import szuka követte. Mindkettő olyan vérvonalból, amiről akkor még alig volt sejtésem, hogy mekkora értéket képvisel. Ma már tudom.”
– Mi a különbség a szaporítás és a tenyésztés között?
„A tenyésztés arról kellene, hogy szóljon, hogy a hibák javítására törekedve, minél szebb és egészségesebb kölykök szülessenek. A szaporítókat nem nagyon érdekli sem az egészség, sem a szépség, csak a darabszám. Sajnos sokan megveszik, mert olcsóbb és gyakran csak később szembesülnek azzal, hogy mondjuk nem is hasonlít a kutya arra a fajtára, aminek vették. Rosszabb esetben súlyos genetikailag örökölt betegségekkel is terhelt, és lehet, hogy többszörösét fogja állatorvosra költeni a későbbiekben.”
– Mikor változik át a szimpla kutyaszeretet egy olyan vággyá, hogy a mi kutyánk fajtája tökéletes példája legyen?
„Erre nehéz válaszolni. Vagy érez valaki vágyat erre, vagy nem. Aki csak üzletet lát benne, az nagyot fog csalódni. Akik ténylegesen a fajta jobbítási szándékával, a lehető legjobb tulajdonságokat szeretné kihozni egy-egy párosításból, nem kímélve időt, pénzt, fáradságot, akár a világ másik végére is képesek elmenni egy-egy kiszemelt kutyáért.”
– Hány kutyafajtát tenyésztettél eddig tudatosan? Mikor találkoztál először a Kerry Blue fajtával?
„Korábban német dogjaink és törpe német pinchereink voltak, aztán Jakab Tibi Borcsa nevű kerry blue terriere volt az első ilyen fajtájú kutya, amit volt szerencsénk közelebbről is megismerni. Rövid ideig nálunk is lakott, remekül kijött a dogokkal. El is határoztuk, hogy amint tehetjük, lesz majd egy kerry blue-nk. Végül nem csak egy lett. Akkor döntöttem el azt is, hogy szeretnék kutyakozmetikával foglalkozni, és megtanulni, hogyan kell a kerry blue terriert nyírni. Ma már elmondhatom, hogy az utóbbi 2 évben megnyertem a magyar bajnokságot az „egyéb ollóval nyírt fajták” kategóriában, és bekerülve az első magyar kutyakozmetikus válogatottba, tavaly októberben részt vehettem az olaszországi csapat világbajnokságon, ahol a csapat a 18. helyen végzett, én pedig 8. lettem a kategóriában, a csapat legjobbjaként.”
– Melyik díjra vagy a legbüszkébb?
„Igazából mindegyik kutyámra büszke vagyok, hiszen mind az én „gyerekem” és büszkeséggel tölt el már az is, ha látom, milyen örömet szerez az új gazdinak. Ha viszont a kiállítási eredményeket nézem, akkor nehéz lenne egyetlen egyet kiemelni. A legfontosabbak talán: 3 Fiatal Európa Győztes, 2 Világ Győztes, ami azért is különleges, mert anya és lánya kapta a címet; az anya 2008-ban Stockholmban, a lánya pedig a múlt évi milánói világkiállításon bizonyult a legszebb szukának. Jelentősnek tartom még a 2005-ös Montgomery kiállításon elért Best Of Breed, azaz fajtagyőztes címet. Aki kicsit is jártas terrieres körökben, az tudja, hogy ez az USA-ban a legnagyobb kiállítás, amire Amerika egész évben készül. Ezzel az eredménnyel a magyar kinológia képzeletbeli történelemkönyvébe is beírtuk a nevünket, ugyanis ez a kutya volt az első magyar tenyésztésű, nem csak kerry blue terrier, de az első terrier, aki ezen a rangos kiállításon fajtagyőztes lett. Különlegesnek mondható még a 2014-ben Mexikóban évgyőztes címet nyert kutyusunk (az összes fajta közül bizonyult a legeredményesebbnek). Ezen kívül számos nemzeti és nemzetközi champion címet szereztünk Koreától Szingapúron, Japánon, Mexikón át az USA-ig, és még sok európai országban.”
– Hány kutyád van jelenleg és mennyi van szerte a világban a Dinnyésvárosi Kennelből?
„Jelenleg 11 kutyusunk van, nyugdíjasok és ifjú reménységek egyaránt. Eddig összesen több mint 70 kerry blue terrier született nálunk, amiből sajnos már nem mindenki él, úgyhogy nem tudom pontosan megmondani, hogy jelenleg hányan vannak szerte a nagyvilágban.”
– Mi a véleményed az új szabályozásról, mely szerint tilos a kutyákat huzamosabb ideig láncon tartani?
„Azt gondolom, egy törvény akkor ér valamit, ha betartják és betartatják. A chipezésről is született törvény, az elveszett kutyák nagy részének furcsa mód még sincs ilyen, holott már évek óta kötelező. Én inkább arra helyeznék nagyobb hangsúlyt, hogy az állattartási kultúrát valahogyan már az iskolában tanítani kellene. Sajnos, egy törvény önmagában ezt nem teszi meg.
– Mi lehet az oka, hogy Hevesen nincs már kutyás élet?
„Jó kérdés, én is hiányolom. Sajnos, a jelenleg érvényben lévő jogszabályok elég lehetetlen helyzetbe hozták a helyi szervezeteket, főként a kevés taglétszámú egyesületeket, ezért is szűnt meg szinte az összes ilyen kis közösség az országban. Holott jó kis csapat volt itt, de egyre fogyott a létszám, a fajtatiszta kutyák csökkenő számával egyenes arányban. Pedig milyen klassz szabadidős elfoglaltság volt hétvégén „kutyasulizni”.
– Van-e a családban valaki, aki majd egyszer továbbviszi a munkádat, és újabb elismeréseket szerez a Dinnyésvárosi Kennelnek?
„Tartok tőle, hogy nincs. Bár mindkét fiam nagyon szereti az állatokat, a kisebb még az ellésnél is szokott segíteni, és mondhatni minden tudása meg is lenne, ha valaha kedvet kapna ehhez, de egyelőre nincsenek ilyen terveik. Én persze örülnék, ha valaki tovább vinné a kennelünk nevét és hírnevét is egyszer. De ki tudja? Ez még a jövő zenéje.”
Azt hiszem, a kutya a legjobb kedélyjavító a világon, nem véletlenül használják már nagyon sok helyen terápiás célokra is. A gyerekek alapvetően szeretik az állatokat, és a kutyák is a gyerekeket. Ez a fajta pedig extrém módon emberszerető. Persze a postásunk biztos nem így gondolja, mert azért házőrzésben is remekül helyt áll, de minden általam eddig ismert fajtánál jobban ragaszkodnak az emberhez – zárta a beszélgetést az Aranykoszorús Mestertenyészet tulajdonosa.
