Súlyos tíz-, de akár százezrekbe is kerülhet a “tüzeskedés”, ha nem a megengedett módon és időpontban történik.
A Hírportál több olvasója is jelezte levélben, hogy az utóbbi hetekben sokan sértik meg az előírásokat és égetik az avart. Érdeklődtek, hogy városunkban milyen rendelet született a zöld-hulladék égetését tekintve.
Még 2015. tavaszán döntés született a belterületi zöld-hulladék égetésének pontos időszakáról. Szerdán (10-19 óráig) és szombaton (16-20 óráig) égethetik csak a kerti hulladékot a hevesiek.
2015. március 5-én hatályba lépett az új Tűzvédelmi Szabályzat. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos, kivéve, ha az önkormányzat az égetés szabályairól önkormányzati rendeletben rendelkezett.
Hevesen Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által elfogadott rendelet szerint a kerti kiszárított zöld hulladék minden héten, SZERDÁN 10 ÓRÁTÓL 19 ÓRÁIG és SZOMBATON 16 ÓRÁTÓL 20 ÓRÁIG terjedő időszakban égethető, ünnepnapokon viszont szerdán és szombaton is tilos.
Az égetést ezen időpontokon belül lehet megkezdeni és teljesen befejezni, azaz a füstöt is megszüntetni földtakarással, illetőleg vízlocsolással!
Mindazokkal szemben, akik a szabadtéri égetést nem a helyi rendeletben megengedett módon végzik, a katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági eljárást indíthat, és – akár százezrekre rúgó – tűzvédelmi bírság kiszabásáról is dönthet.
Tények
Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szervesanyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik.
Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldben műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami egészségünkre káros.
A szmogról, az egészségre káros légszennyezésről és a megelőzésről Lenkei Péterrel, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagjával beszélgettünk. Az interjú itt olvasható.
Mit okoz a részecskeszennyezés?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecskeszennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyen állunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma.
A megoldás – komposztálás
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk.
Komposztálni mindenki tud
Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele.
A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul.
És a kártevők?
Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.
A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.
Kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén az illetékes körzetpont jegyzőhöz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet a helyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá.
