Új tárlaton ismerkedhetünk a Hevesi Füves Puszták múltjával és a dél-hevesi térség legújabb régészeti kutatásainak eredményeivel.
Évezredes időutazásra hív 2019. március végén nyílt tárlatával a Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény, melyben bemutatja a táj és az ember kapcsolatát, valamint bevezeti látogatóit a dél-hevesi térség legújabb régészeti kutatásainak rejtelmeibe és eredményeibe.
A térség lakosai és az átutazók örömére megvalósuló 31-es főútvonal felújítása nemcsak közvetlenül hasznosuló előnyöket hozott, hanem – mint ahogyan az a kiállításból kiderül – tudományos eredményeket is. Az új adatok sokrétűen bizonyítják, hogy Heves és a szomszédos települések lakosainak élete a régmúltban is összefonódott. Ilyen összekötő kapocs volt a természeti környezet, pl. a Hanyi vize, vagy az utak.
„Az új kutatások széles körű ismertetése érdekében adta be pályázatát a Hevesi Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjteménye a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz, ahonnan támogatást nyert ehhez. A tárlat újdonságot jelent abból a szempontból, hogy először mutathatunk be városunkban természettudományos ismereteket, melyek segítségével megelevenedik előttünk a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet természeti képe.
Köszönjük a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Dobó István Vármúzeum segítő együttműködését a kiállítás létrehozásában, mely – reményeink szerint – nem csupán a felnőttek érdeklődésére tart majd számot, hanem a város és a térség iskolái, óvodái is elhozzák a gyermekeket a múzeumi foglalkozásokra” – köszöntötte a látogatókat Sveiczer Sándor polgármester.
Farkas Csilla muzeológus, régész, a kiállítás rendezője a megnyitót követően számolt be a tárlat „születésének” körülményeiről:
– Az eredeti ötlet alapján a 31-es út nyomvonalában előkerült régészeti lelőhelyeket szerettük volna bemutatni. Mivel a főút keresztülmegy a településen, és munkánk során sok segítséget kaptunk a helyi múzeum vezetőjétől, Gyimesiné Gömöri Ilonától, ezért az első bemutatót Heves városába terveztük. Ahogy azonban továbbgondoltuk a lehetőségeket, egyre több dolog kapcsolódott a témához. Heves környékén több lelőhelyen is kutattunk, többek között Boconád-Alatka pusztán, egy közös projekt keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával, illetve a Heves főterén történt feltárások is jelentős eredményeket hoztak.
Így alakult ki az az elképzelés, hogy szeretnénk a város környéki, illetve a dél-hevesi területhez kötődő régészeti feltárásokról, új eredményekről egy kiállítást létrehozni.
Az egykori települések lakói teljesen más természeti környezetben éltek, minden korszaknak megvan a sajátos éghajlati és gazdasági viszonyokhoz igazodó élővilága, természeti képe. A Bükki Nemzeti Park nagy örömmel vállalta, hogy magát a térséget, a Hevesi Füves Pusztákat, ahol a lelőhelyek találhatók, bemutatják.
Ehhez csatlakozik Jakab Tibor, a kiváló hevesi természetfotós összeállítása is, aki nemcsak a környék állatvilágát, hanem az állatok hangját is rögzítette, így egy nagyon érdekes digitális anyagot láthatunk és hallhatunk.
A tárlathoz kapcsolódik érintőlegesen a hevesi gyűjtemény történeti része is, ami segít megemlékezni a gyűjtemény alapítójáról, illetve azokról a kutatókról, akik Hevesen, illetve Heves környékén születtek, dolgoztak.
Így jött létre a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával a Dobó István Vármúzeum, a Hevesi Kulturális Központ Helytörténeti Gyűjtemény, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület összefogásával a kiállítás látványterve, kivitelezése, grafikai látványa Csintalan András, kiállításrendező munkáját dicséri.
A kapcsolódva egy előadás-sorozatot is tervezünk, ahol az egyes kutatásokról, eredményekről számolnak majd be a meghívott előadók. A programokkal és a kiállítással kapcsolódunk a Föld Napja, Régészet Napja, valamint a Múzeumok éjszakája országos rendezvényekhez is.
Kimondottan „gyermekbarát” programot sikerült megvalósítani. Mi vár a gyerekekre a kiállítás megtekintése során?
– Az a lényeg, hogy a gyerekek ne csak a számítógépes, digitális képeken keresztül ismerjék meg a bemutatandó tárgyakat, vagy akár a környezetüket, hanem – interaktív módon – hozzáérhessenek, megsimogathassák, érezzék a súlyát. Megpróbáltunk olyan feladatokat kitalálni, amelyek rávezetik őket arra, hogy végignézzék a kiállítást: például eldugtunk nem odaillő tárgyakat, és amíg keresik a kakukktojást, a tárlat többi részét is megtekintik. Olyan kirakót, memóriajátékot készítettünk, amivel megismerhetik a kiállításon szereplő növényeket, állatokat és régészeti leleteket. A továbbiakban tervezünk még színezőt, feladatlapokat, kicsiknek, s nagyoknak egyaránt. Reményeink szerint így körültekintőbben megismerik a kiállítást, és megtudhatják mi az a bronz, hogyan festenek kerámiát, hogyan készítenek házakat, vagy hogyan éltek elődeink.
Miért lehet büszke városunk és a hevesi járás a tárlatra?
– A kiállítás minden szállal kötődik Heveshez. Maga a táj bemutatása, a leletanyag, ami a terület régészeti lelőhelyeit mutatja be, illetve a gyűjtemény története, ami a hevesi emberek érdeklődéséből alakult ki. Nagyon fontos megemlíteni azokat a segítőinket – hevesi, kömlői, füzesabonyi lakosokat -, akik a szántóterületeken, vagy a városban megtalált régészeti leleteket behozzák a múzeumba azzal a céllal, hogy megtudják, mit tartanak a kezükben. Ilyenkor igazából információt szolgáltatnak, és ezeket kulturális értékként kezelik. Ez nagyon fontos mind Heves és Heves környékének története szempontjából, illetve ahhoz, hogy az itt élők hogyan viszonyulnak a leletekhez, a régészethez, hiszen, ha megismerik, értékelni és védeni fogják.
A Puszta múltja c. kiállítás szeptember 30-ig látogatható a Hevesi Helytörténeti Gyűjteményben.
FOTÓ: Hevesi Hírportál/Balogh Margó
