A csöröge vagy csörögefánk hagyományos ünnepi, főleg farsangkor fogyasztott étel. Édes, ropogós, fánktésztából készült, forró zsírban vagy olajban kisütött édesség. Magyarországon Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel rendelkező termék. Forgácsfánk és herőce néven is ismerik.
- 10 dkg vaj
- 40 dkg liszt + a nyújtáshoz
- 10 dkg cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 5 tojássárgája
- 2 evőkanál tejföl
- 1 evőkanál rum
- a sütéshez olaj
Elkészítése:
A vajat felolvasztjuk. A lisztet tálba öntjük, belekeverjük a cukrot, a vaníliás cukrot és egy csipetnyi sót. Hozzáadjuk a vajat, a tojássárgáját, 2 evőkanál tejfölt és a rumot. Alaposan összedolgozzuk, letakarjuk és egy fél órára hidegre tesszük. A tésztát 3mm vastagra nyújtjuk, majd derelyevágóval 8-10 cm oldalú négyzeteket vágunk belőle. Nagy lábosban forró olajban mindkét oldalát világosra sütjük. Tálra tesszük és melegen porcukorral vagy vaníliás cukorral megszórjuk.
Története, változatai
A magyar csöröge szót legelőször 1565-ben jegyezték fel; feltehetően a forró zsírban sülő tészta hangjára vagy a keményre, szárazra sült tésztadarabok zörgésére utal. Régi ünnepi étel, melyet farsang és jeles családi események alkalmával fogyasztottak. Egyesek szerint Erdélyből terjedt el a többi magyarlakta vidéken, de más vélemények alapján a palócok között is régóta ismert volt.
A csörögéhez hasonló sütemény sok más európai népnél is hagyományos ünnepi, főleg farsangkor fogyasztott édességnek számít, így például az olaszoknál (chiacchiere), franciáknál (bugnes vagy merveilles), lengyeleknél (chrusty vagy faworki), bolgároknál (kukurini), ukránoknál (verhuni). Mongóliában és Kína északi részein is ismert. Az Egyesült Államokban a holland bevándorlók terjesztették el, cruller néven.
